Az egész régió megérezheti a brexit majdani hatásait, azonban ezek nem lesznek igazán drámaiak - vélik elemzésükben az osztrák Erste Bank szakértői. Összefoglaló anyaguk szerint a régiós országokra a brit kilépés egyik legfontosabb hatása az uniós források csökkenése lehet a kilépés után. Bár a kilépés pontos részletei még nem ismertek, a bank szakértői szerint annak kicsi a valószínűsége, hogy a britek gyorsan és azonnal leállítanák befizetéseiket a közös európai kasszába. Így egyelőre még számítani lehet arra, hogy Nagy-Britannia részéről megérkezik az az éves szinten 9-10 milliárd eurónyi befizetés, amely az EU költségvetésének 12,5 százalékát teszi ki.
Azt, hogy 2019 márciusa után - a kilépés kétéves folyamatának lezárulta után - miként néz majd ki a helyzet, egyelőre nehéz megjósolni. Az Erste szakértői szerint az is elképzelhető, hogy bizonyos EU-s programok finanszírozásában ezután is részt vesz majd Nagy-Britannia. Ezzel kapcsolatban az EU vezető tisztségviselői részéről különböző megnyilatkozások hangzottak már el. Volt, aki szerint a brit kilépés után Franciaországnak és Németországnak kéne többet adnia a közösbe, de például Jean-Claude Juncker azt is megemlítette, hogy a briteknek még a kilépés után is, egészen 2023-ig ki kellene venniük részüket a közös teherviselésből.
Magyarországot a brexit miatt közvetlen veszély nem fenyegeti. A külkereskedelmi mérleg egyenlegének a komoly romlására nem kell számítani a kétoldalú kapcsolatok potenciális megszakadása miatt és az Egyesült Királyságban dolgozó magyarok hazautalásainak megszűnése miatt sem. A 2014-2020-as költségvetési ciklusban Magyarország 29,4 milliárd eurónyi forrásra számíthat. Ennek már egy kis mértékű csökkenése is ronthatná a gazdaság rövidtávú növekedési kilátásait, tekintve hogy a strukturális alapokhoz nem köthető beruházási tevékenység szintje alacsony, s ez várhatóan így is marad - írják a bank elemzői.