A nagyobbik kormányzó párt, a Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) június 7-én nyújtott be bizalmatlansági indítványt Tihomir Oreskovic ellen, akit egyébként korábban éppen a HDZ javasolt erre a posztra. A 151 fős nemzetgyűlés 125 igen szavazattal 15 ellenében és két tartózkodással a kormányfő visszahívása mellett voksolt.

A legtöbb parlamenti párt, köztük az ellenzéket vezető Szociáldemokrata Párt (SDP) és a nemzeti kisebbségek képviselői is Tihomir Oreskovic visszahívását támogatták és előre hozott parlamenti választások kiírását követelték a szavazást megelőző csütörtöki vitában.

A tavaly november 8-i parlamenti választásokon a két nagy párt, az akkor kormányzó SDP és a jobboldali HDZ fej fej mellett végzett, egyikük sem szerzett abszolút többséget. Emiatt egyikük sem tudott kormány alakítani a választásokon a harmadik helyen végzett Híd Függetlenek Listája. A Híd végig technokrata miniszterelnök által vezetett, parlamenti támogatással rendelkező szakértői kormányt javasolt, és bár mindkét nagy párttal tárgyalt a kormányalakításról, végül a konzervatív HDZ-vel állapodott meg decemberben a kabinet létrehozásáról.

Az elmúlt közel hat hónap alatt azonban nem volt zökkenőmentes a HDZ és a parlamentbe protestpártként bekerült Híd kormányzása. Egyes szakértők szerint Horvátország történelme legsikertelenebb kormánya volt. A kabinetnek kezdettől fogva nem volt közös stratégiája, a két kormányzó párt végig harcot vívott a stratégiailag fontos tárcákért és a titkosszolgálat feletti ellenőrzésért.

Tihomir Oreskovic parlamenti felszólalásában beszámolt az elmúlt hónapokban végzett munkájáról és elutasította a HDZ vádjait. A bizalmatlansági indítványt benyújtó HDZ-és képviselők az indoklásban egyebek között felrótták Oreskovicnak: a gazdasági és szociális ügyek, a munkahelyteremtés helyett főként azzal foglalkozott, hogy új vezetőket nevezzen ki a bűnüldöző szerveknél. Szerintük a kormányfő politikai feszültség alatt tartotta az országot annak érdekében, hogy nagyobb politikai hatalomra tegyen szert.

A HDZ vezette koalíció úgy ítélte meg, hogy Oreskovic veszélyeztette az ország működését és pénzügyi stabilitását "politikailag felelőtlen viselkedésével", például azzal, hogy politikai legitimitás nélkül kérte azoknak az embereknek a lemondását, akik őt megválasztották. Oreskovic két hete ugyanis lemondásra szólította fel mindkét helyettesét, arra hivatkozva, hogy a Tomislav Karamarko első miniszterelnök-helyettes, HDZ-elnök és Bozo Petrov miniszterelnök-helyettes, a kisebbik kormányzó párt, a Híd Függetlenek Listája elnöke között kialakult személyes ellentét túl nagy teher a kormánynak és az országnak. Oreskovic felszólítása után a HDZ bizalmatlansági indítványt nyújtott be a kormányfő ellen.

Oreskovic csütörtöki beszédében azt hangoztatta, leváltásának valódi oka az, hogy ő a nemzeti érdekek védelmén munkálkodott. Kiállt amellett, hogy folytatódjon a döntőbírósági eljárás a Mol-INA ügyben, és új tárgyalásokat kezdeményezett, ami egyeseknek nem felelt meg - hangsúlyozta. A miniszterelnök úgy vélte, kormánya egyes emberek személyes érdekei miatt bukott meg.

A kormány bukását követően ügyvivőként hivatalban marad az új kabinet megalakulásáig. Kolinda Grabar-Kitarovic államfőnek újra konzultációra kell hívnia pártokat, s a kormányalakítással általa megbízandó új politikusnak 30 napja lesz, hogy parlamenti többséget hozzon létre a nemzetgyűlésben. Az államfő péntekre máris összehívta a parlamenti pártok képviselőit. Ha nem jár sikerrel, kiírja az előre hozott parlamenti választásokat. A HDZ elnöksége néhány napja úgy döntött, hogy Zdravko Maric pénzügyminisztert jelöli új miniszterelnöknek és új parlamenti többséget - azaz új kormányt - kíván létrehozni.

A parlament úgy is dönthet, hogy feloszlatja magát, ez esetben az államfőnek azonnal ki kell írnia az előre hozott választásokat. Ehhez a 151 fős parlamentben 76 szavazatra van szükség, ugyanannyira, mint a kormányfő visszahívásához.