A görög gazdaság krónikus likviditási gondjainak, azaz pénzhiányának enyhítésével kapcsolatos elképzeléseiről írt cikket a Financial Timesba Jánisz Varufakisz közgazdász professzor, a januárban hatalomra került radikális baloldali kormány volt pénzügyminisztere. Kiindulópontként az eurózóna egyik alapproblémájára hívja fel a figyelmet.

Eszerint a közös jegybank miatt a tagállamok nem támaszkodhatnak saját központi bankjukra, amely például monetáris politikájával szükség esetén növelhetné a gazdaság pénzellátását, miközben az Európai Központi Bank nem támaszkodhat egy kormányra, amely például költekezésének kézben tartásával elejét venné, hogy a pluszpénz felpörgesse az inflációt. Ennek a helyzetnek a megváltoztatása alapvető intézményi reformokat - például közös kormányt - igényel, ám addig is keresni kell a lehetőségeket a gazdaságirányítás hiányzó láncszemének pótlására.

Körbetartozás

Ennek szellemében a Varufakisz vezette pénzügyminisztériumban egyebek mellett keresték a költségvetési szektorban mutatkozó krónikus pénzhiány enyhítésének lehetőségeit. Ez a pénzszűke visszahat a magánszektor pénzellátására is.

Az athéni kormány a 2008-as pénzügyi válságot követően, amikor egyre nehezebben jutott kölcsönhöz a nemzetközi kötvénypiacokról, egyre nagyobb tartozásokat halmozott fel. Azóta is krónikusan késik, az áfa- és jövedelemadó-visszautalásokkal, illetve a királyi szállítók kifizetésével. A probléma jelentőségét mutatja, hogy ezek a tartozások az elmúlt öt évben elérték a GDP három százalékát.

Tartozásai kifizetésének halogatásával a kormány körbetartozást indít el, mivel azok a cégek, amelyeknek tartozik, jó eséllyel a hiányzó bevétel miatt nem tudják kifizetni saját számláikat. A minisztériumban azon dolgoztak, hogyan lehetne egymás mellé állítani az állam követeléseit és tartozásait, majd kölcsönösen leírni ezeket, amivel mérsékelni lehetne a körbetartozás káros hatását.

Számpélda

Az egyik ötlet ezzel kapcsolatban úgy szólt, hogy a magánemberek és a cégek adószámához kapcsolva tartalékszámlákat hoznának létre az adóhivatal internetes portálján. Ezeken keresztül az adóalanyok az egymással szembeni pénzügyi elszámolásaikban figyelembe vehetnék és az állammal szembeni követeléseiket és tartozásaikat.

Varufakisz hoz egy számpéldát is. Az A jelű vállalatnak tartozik az állam egymillió euróval (áfa-visszatérítéssel vagy valamilyen szállítás ellenértékével), miközben a cég tartozik egy alkalmazottjának 30 ezerrel, illetve az egyik szállítójának - a B jelű vállalatnak -, 500 ezer euróval. Eközben az alkalmazott 10 ezer, a B cég 200 ezer euróval tartozik az államnak.

Adóhivatali számláik segítségével megtehetnék, hogy az A vállalat átvállalja az alkalmazott és a B vállalat adótartozását, ennyivel csökkenti a nekik járó összeget, majd az adótartozást "befizeti" helyettük az adóhivatalba, oly módon, hogy csökkenti az állam vele szembeni tartozását. Ezzel máris kiesik a rendszerből 210 ezer euró befagyott pénz, enyhülnek minden érintett pénzügyi terhei. Más kérdés, hogy nem biztos, hogy így akarják rendezni a számláikat.

Adósság-cserebere

Az újítás második fázisa, amelyet nem idő hiányában tudtak kidolgozni, utat nyitna azelőtt, hogy az államkötvényeket vásárló cégek, illetve magánszemélyek állampapírjaikat, mint az állammal szembeni követelésüket adójukkal, mint az állammal szembeni tartozásukkal állíthassák szembe. Ez különösen akkor jönne jól, amikor a kormánynak fizetési nehézségei támadnak. A kötvénytulajdonosok ugyanis lemondhatnának követelésük egy részéről, cserébe azért, hogy a kormány hasonló értékben elengedje egy későbbi adótartozásukat.

Mindezek eredményeként átlátható módon, a költségvetésen belül növelhetnék a kormány pénzügyi mozgásterét, illetve javíthatnák a pénz áramlását a gazdaság különböző szférái között. A volt pénzügyér megjegyzi, hogy ezeket a tervezeteket átadta utódjának, miután július 6-án lemondott posztjáról.

A sajtót más  érdekelte

A sajtót akkor semmi sem érdekelte ebből. Amikor azonban egy kiszivárgott telefonbeszélgetésből a sajtómunkások azt a következtetést vonhatták le, hogy Varufakisz és emberei azt fontolgatták, hogy "unortodox módon férnek hozzá az adóhatóság adatbázisában lévő adószámokhoz" (azaz meghekkelik a rendszert), akkor nagy patáliát csaptak. Ez érthető, ám a volt pénzügyminiszter szerint minden baj oka, hogy Görögország hitelezői korlátozzák a kormány minisztereinek mozgásterét, megakadályozzák, hogy innovatív megoldásokat keressenek az ország gondjainak megoldására.