Míg az élelmiszerek világkereskedelme „figyelemre méltó stabilitást mutatott a koronavírus-járvány nehézségei ellenére”, a hirtelen élelmiszer- és energiadrágulás jelentős kihívást jelent a szegényebb országok és fogyasztók számára, akik jövedelmük nagyobb hányadát fordítják ezen alapvető szükségletekre – áll az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) új jelentésében. 

A FAO várakozásai szerint a világ élelmiszerimport-számlája minden idők legnagyobbja lesz idén és meghaladja az 1,75 billió dollárt, ami 14 százalékos éves növekedésnek felel meg. A növekmény oka a nemzetközi kereskedelemben forgó élelmiszer-alapanyagok magasabb ára és a szállítmányozás költségének megháromszorozódása.

A fejlődő térségek felelősek a kiadások 40 százalékért, összesített élelmiszer-kiadásaik várhatóan 20 százalékkal nőnek 2020-hoz képest. Ennél nagyobb is lehet a növekedés az alacsony jövedelmű, élelmiszerdeficittel küzdő országok esetében, inkább az árak megugrása, mint a mennyiségi emelkedés miatt.

Ezen országokban az alapvető élelmiszerek (gabonafélék, állati eredetű zsírok, növényi olajok és olajos magvak) ára hirtelen kilőtt, míg a fejlett országokban a nagyobb értékű élelmiszerek (zöldségek, gyümölcsök, halászati termékek, italok) adják a drágulás velejét.

A gabonatermelési kilátások pozitívak: 2021-ben rekordtermés várható a kukorica és a rizs esetében, mindemellett a gabonafélék felhasználása emberi fogyasztásra és állati takarmánynak szintén gyorsan bővül.

Az előzetes előrejelzések a 2021–2022-es szezonra javulást mutat az olajos magvak és a származékos termékek kínálatában, ám a szezonzáró érték még így is átlagon aluli lesz.

Három év zsugorodás után a cukortermelés magára talál a szezonban, ám kereskedelme csökkenhet a főbb exportőr országok alacsonyabb készletei és a drágulás miatt.

Bővül a hústermelés is, főként Kína gyors magára találása miatt, azon belül is kiemelten a sertéshús. A kereslet által hajtott kibocsátás-növekedés várható mindenhol a világon, a Csendes-óceán térségét kivéve, kereskedelmük azonban várhatóan csökken a legjelentősebb ázsiai és európai importőr országok zsugorodó kereslete miatt.

A globális tejtermelés is bővülhet mindegyik jelentős termelő térség esetében, de főként Ázsiában és Észak-Amerikában. A tejtermékek globális kereskedelmében is növekedés várható a járvány miatti leállások eltűnésével. Azonban az elmúlt hónapokban ennek üteme lassulni látszik a belső termelés bővülése és a fogyasztói kereslet mérséklődése miatt.

A halászat és akvakultúra kibocsátása akár 2 százalékkal is nőhet 2021-ben. Mindemellett a járvány jelentős károkat okozott a szektornak és az új piaci dinamikák akár tartósan is velünk maradhatnak. A halkereskedelem viszont a szállítás magas költségei és problémái ellenére is várhatóan magára talál.