Erősödik a félelem a befektetőkben és az utca emberében is, hogy Görögországban korlátozni fogják a tőkemozgásokat - írja a szerdai eseményeket összefoglaló tudósításában a Guardian. Nikosz Filisz kormányszóvivő délelőtt kijelentette, hogy az ország nem tudja kifizetni az IMF-nek járó 305 millió eurós törlesztőrészletet június 5-én, ha addig nem jön létre megállapodás az athéni kormány és a hitelezők között.

Ezt a kijelentést kicsit később megismételte a nagyobbik kormánypárt, a Sziriza parlamenti frakciójának szóvivője, Thanaszisz Petrakosz, aki szerint az ország nem fogja megszenvedni, ha nem tudja törleszteni adósságait. A hitel-visszafizetés felfüggesztésének nyílt lebegtetése arra utal, hogy a kormánypártok képviselőinek egy része immáron egyértelműen jobbnak tartaná, ha Görögország elhagyná az eurózónát és visszatérne a drachma használatához.

Befagyaszthatják a számlákat

Az euró gyengült a két nyilatkozat hatására: a keddi 1,115 dollár/eurós szintről 1,107 alá esett a jegyzés, majd kissé korrigált. Ezzel összesen ezen a héten már három százalékot veszített értékéből amerikai társával szemben.

Nem sokkal ezt követően a Moody's tovább borzolta a piaci szereplők idegeit azzal a közleményével, amely szerint úgy látja: határozottan megnőtt az esélye annak, hogy befagyasztják a bankbetéteket és további korlátozásokkal is akadályozni fogják a tőkemozgásokat (a pénzfelvételt és az utalásokat). A hitelminősítő elemzői úgy látják, hogy a görög bankok az Európai Központi Bank segítségére szorulnak, miután ügyfeleik december óta 30 milliárd eurót vontak ki számláikról és a rájuk nehezedő nyomás várhatóan nem csökken a következő 12-18 hónapban.

Káosz

Jogászok attól tartanak, hogy Görögország jogi aknamezőre kerül, ha elmulasztja az IMF-részlet átutalását, ami államcsődhöz és egy párhuzamos valuta bevezetéséhez vezethet. Az utóbbi nem egyeztethető össze sem az IMF, sem az EU szabályrendszerével. Az eurózóna elhagyásának nincsenek jogi keretei, így ez teljes káoszhoz vezethet. A vállalatok és a pénzügyi intézmények azt sem tudják majd, hogy a görög partnerekkel kötött szerződéseik érvényesek-e.

Nő a nyomás a kormányon: először a nyugdíjasok, majd az egészségügyi dolgozók kezdtek tüntetésbe Athénban a megszorítások ellen. A zűrzavart növeli, hogy kétséges a kormány parlamenti támogatottsága, így az sem biztos, hogy ha meg tudna állapodni a donorokkal, akkor el tudná-e fogadtatni az egyezséget a törvényhozással. Alekszisz Ciprasz miniszterelnök kedden öt órán át győzködte a Sziriza parlamenti képviselőit, de a párt keményvonalasai egyelőre ragaszkodnak ahhoz, hogy a Sziriza tartsa magát választási ígéreteihez, köztük az államadósság csökkentéséhez.

A görög központi bank azt kérte az ECB-től, hogy emelje meg 1,1 milliárd euróval az úgynevezett ELA keretösszegét. Ez az a pénzforrás, amelyen keresztül a bank euróhiteleket tud nyújtani a kereskedelmi bankoknak, azaz el tudja látni euróval a gazdaságot. Ma már az ECB és az athéni központi bank finanszírozása adja a pénzintézetek eszközeinek 32 százalékát, míg ez az arány 2014 szeptemberében még csak 12 százalék volt - figyelmeztetett a Moody's.