Úgy tűnik, Spanyolország teljesíti a Nemzetközi Valutaalap első kérését az ország pénzügyeinek rendbe tételével kapcsolatban: lemond, Rodrigo Rato, a Bankia bank vezérigazgatója - jelentette a Bloomberg. Az IMF a múlt hónapban Spanyolországgal kapcsolatos közleményében kiemelte a bankok, különösen a legnagyobb pénzintézetek gyengeségét, amelyeknek a Valutaalap szerint jelentősen javítaniuk kell menedzsmentjüket és tőkehelyzetüket.

A 63 éves Rato a Néppárt 1996-2004 közötti kormányzása idején gazdasági miniszter volt, majd a Caja Madrid szövetkezeti bank elnöke lett. A spanyol főváros körüli régiót a konzervatív kormánypárt irányította 2010-ben, amikor a Rato vezette caja egyesült hat további hozzá hasonló pénzintézettel, létrehozva a Bankiát. Ezt követően bezártak számos fiókot, elbocsátották az alkalmazottak egy részét, aminek eredményként az első negyedévben negyedével növelték az üzemi profitrátát az egy évvel korábbihoz képest.

Lepasszolták a sarat

A bank tavaly leválasztotta legrosszabb ingatlanpiaci eszközeit, és átpasszolta azokat a tőzsdén nem jegyzett tulajdonosának, a BFA-Bankiának. Miután megszabadult a felhalmozott sártól, a Bankia júliusban nyilvános részvénykibocsátásba kezdett, amelybe bekapcsolódtak a helyi ingatlanberuházók is. A spanyol jegybank ezt pozitív lépésként könyvelte el.

A BFA 4,5 milliárd euró állami támogatást kapott 2010-ben - ez volt az akkori kormány első kísérlete arra, hogy rendbe tegye az ingatlanpiaci lufi felfúvódása idején behajthatatlan hitelek tömegét felhalmozó bankrendszert. A december óta regnáló kormány további hétmilliárdot pumpálhat a cégbe - jelentette az El Confidencial című lap gazdasági minisztériumi forrásokra hivatkozva -, a Bankia pedig feltételes kölcsöntőkét kaphat az államtól.

Soha nem adok közpénzt a bankoknak!

Mariano Rajoy kormányfő a tavaly őszi választási kampányban azt ígérte, hogy soha nem fogja az adófizetők pénzét a bankok megmentésére fordítani. Tegnap ezzel szemben már arról értekezett, hogy ha mégis így tennének, az nem fogja növelni a költségvetési deficitet. Emellett jelezte, hogy a kormány pénteken újabb határozatot ad ki a bankszektorral kapcsolatban. Részleteket nem árult el, csak annyit mondott, hogy az kapcsolatban lesz a kormány tervével, miszerint lehetővé teszik a pénzintézeteknek, hogy külső vagyonkezelő alapokba helyezzék át korábban már rossznak minősített követeléseiket.

Egy határozatot már kiadott a kormány februárban, amelyben kötelezte a pénzintézeteket, hogy 53,8 milliárd euró tartalékot képezzenek ingatlanpiaci hiteleikre. Emellett lehetővé tették, hogy az állam feltételes kölcsönt (CoCos) nyújtson a bajban lévő hitelintézeteknek. Ehhez az államkincstár biztosítja a forrást.

Olyan jöjjön, aki ért hozzá

Rato José Ignacio Goirigolzarrit, a Banco Bilbao Vizcaya Argentaria SA (BBVA) korábbi elnök-vezérigazgatóját ajánlotta maga helyett, akit a Bloombergnek nyilatkozó szakértők elismert, jó szakembernek tartanak. Goirigolzarri 16 évet töltött el a BBVA-nál, Spanyolország második legnagyobb pénzintézeténél, mielőtt 2009-ben távozott a banktól.

Az elemzők úgy vélik, hogy ha a Bankia helyzetét nem sikerül megfelelően rendezni, akkor az egész spanyolországi pénzügyi reform hitelessége megkérdőjeleződik. Mások arra hívják fel a figyelmet, hogy a vezetőcsere jó hír, mert azt mutatja, hogy valamiféle előrelépés történik. Végre nem egy politikus, hanem egy hozzáértő technokrata kerül a bank élére.

A Bankia 300 milliárd eurós eszközállományával kulcsszereplője a spanyol bankrendszernek, így központi célpontja a spanyol kormány rendteremtési erőfeszítéseinek is. Ez a vagyon megközelíti a spanyol GDP egyharmadát, és 2011 végén több mint tíz százaléka, 38 milliárd euró ingatlanpiaci befektetés volt.