A magyarországi adósságválság tovább morzsolja le a középosztályt - írta a devizahitelekről szóló cikke címében a euronews európai hírportál. Magyarországon van egy úgynevezett adósgettó Ócsa határában - kezdődik a riport. A kormány által épített lakónegyedben lakást kaphat néhány a több tízezer devizahitelben eladósodott ember közül. Ildikó és János akkor költözött ide, amikor korábbi lakásukban a kilakoltatás fenyegette őket, miután nem tudták törleszteni svájcifrank-hitelüket.
Történetük elején az asszonynak volt állása, a férfi nyugdíja mellett dolgozott, így ki tudták fizetni az akkori törlesztőrészleteket. Ahogy azonban a forint gyengült, egyre többet és többet kellet fizetniük, amíg eljött az a hónap, hogy kiadásaik meghaladták a bevételeiket. Menekülési útvonalat kerestek, hogy a három gyerekkel ne kerüljenek az utcára - így váltak az ócsai adósgettó lakójává.
Kritikus helyzet
A devizahitelesek képviselő érdekvédők szerint a helyzet egyre rosszabb: egyre több háztartás él ugyanannyi vagy kevesebb jövedelemből, mint a pénzügyi válság előtt, miközben törlesztésük nő. A devizaadósok csoportja lehet a társadalom legnagyobb veszélyben lévő rétege - korábban a középosztályba tartoztak, míg most többségük ez alá süllyedt.
A riport leírja egy asszony esetét, akinek férje a hitel 2007-es felvétele után meghalt, lánya pedig az Egyesült Államokban próbál szerencsét. Onnan nem tud segíteni, így egyedül kellene törlesztenie az adósságot. Nyugdíja azonban csak napi szükségletei fedezésére elég. A devizahitel lerombolta az életét - mondja -, Magyarországon képtelenség megélni egy jövedelemből, ha valakinek hitelt is törlesztenie kell.
Más kérdés
A Kúria döntése alapján elfogadott törvény, amely az árfolyamrésből és a kamatemelésből származó nyereség visszafizetésére kötelezi a pénzintézeteket, elviheti tőkéjük tíz százalékát. A szeptemberre vált további csomag azonban a három-négyszeresére emelheti a cechet. Ráadásul ez a kiadás csak megfejeli a 2011-es végtörlesztésből és a pénzintézeti szektorra kivetett különadóból fakadó költségeket. Sem a bankok, sem a Magyar Bankszövetség, sem a kormány nem nyilatkozott a euronewsnak.
Felcsuti Péter, a Magyar Bankszövetség volt elnöke, aki két évtizeden át vezette a Raiffesen Bank magyarországi leányát, azonban megosztotta véleményét a hírportállal. A szakember véleménye szerint a magyar bankszektor 80 százalékát ellenőrző külföldi bankok anyavállalatai kifizetik a veszteséget leányaiknak. Más kérdés, hogy miután ezt megtették, milyen üzleti politikát akarnak majd folytatni Magyarországon. Az elmúlt néhány évben a külföldi pénzintézetek nagyon passzívak voltak - valójában zombikká váltak. Takaréklángon tartották hitelezési tevékenységüket Magyarországon, ami nagyon rossz hatással van a gazdaságra.