Guido Westerwelle a nevét viselő alapítvány közleménye szerint leukémia betegségének következtében halt meg a kölni egyetemi klinikán. Westerwelle 2001-től tíz évig volt az FDP elnöke. Vezetésével a párt a 2009-es szövetségi parlamenti (Bundestag-) választáson minden korábbinál jobb eredményt, 14,6 százalékot ért el, és koalícióra lépett a CDU/CSU jobbközép pártszövetséggel. Az Angela Merkel vezette jobbközép-liberális koalíciós kormányban a külügyminiszteri mellett az alkancellári tisztséget töltötte be.
A párt a 2013-as Bundestag-választáson nem érte el az 5 százalékos bejutási küszöböt - a szavazatok 4,8 százalékát szerezte meg -, és így 64 év után kiesett a parlamentből. Westerwelle ezután visszavonult a politikából. Betegségére 2014-ben derült fény.
Joachim Gauck államfő a volt külügyér élettársának, Michael Mronznak küldött részvétnyilvánító táviratában kiemelte, hogy Westerwelle "szenvedélyes demokrata és európai" volt, külügyminiszterként pedig állhatatosan küzdött az európai integráció elmélyítéséért, az Európai Unió összetartásáért és a tagjai közötti partneri együttműködés megőrzéséért, különösen az euróválság időszakában.
Christian Lindner, az FDP elnöke Bonnban tett nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy Guido Westerwelle liberális politikusként "nemzedékeket inspirált" és nagy sikerekre vezette a liberális pártot. A néhai pártelnök "a piacgazdaság és a toleráns társadalom felteltétlen híve", és "elkötelezett európai" volt - tette hozzá.
A Bundestag valamennyi pártjából számos politikus kifejezte részvétét az elhunyt hozzátartozóinak. A külügyminisztérium berlini központi épületénél a gyász jeleként félárbocra eresztették a zászlókat.