A görög kormány az elmúlt években számos fájó intézkedést hozott az államcsőd elkerülése érdekében. Csökkentették a közalkalmazottak bérét és a nyugdíjakat, és rendkívüli elbocsátásokat hajtották végre. Ezzel teljesítették az országot finanszírozó EU-IMF páros elvárásait, ám az érintetteket nem hatotta meg, hogy a költségvetési hiány lefaragása érdekében áldozatot kellett hozniuk - perek sorozatát indították az intézkedések visszavonatása érdekében.

A bíróságok malmai Görögországban is lassan őrölnek, ám az utóbbi időben egymás után hozzák meg azokat az ítéleteiket, amelyekben a felpereseknek adnak igazat. A végeredmény kezelhetetlen helyzetet okozhat a kormánynak - derül ki a New York Times összefoglalójából. A Valutaalap múlt heti jelentésében már jelezte is, hogy a bíróságok kedvezőtlen döntései veszélyeztetik a gazdasági reformokat, köztük a válságot megelőzően felhizlalt közigazgatás slankítását.

A legrosszabbkor

Antonisz Szamarasz miniszterelnök az elmúlt hónapokat azzal töltötte, hogy meggyőzze a befektetőket: érdemes vásárolniuk az elsődleges - adósságtörlesztés nélkül számolt - költségvetési többletet elérő Görögország állampapírjait. A lakosságnak azt magyarázták, hogy az ország túl van a nehezén. Ennek tükrében katasztrofális fordulatot jelentene, ha az államnak a bírósági döntések nyomán vissza vennie egy csomó alkalmazottat és ki kellene fizetnie egymilliárd eurónyi elmaradt bért.

Portugália, amely harmadikként kapott EU-IMF segélycsomagot 2011 tavaszán, hasonló helyzetbe került. Az ottani alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek minősítette a közalkalmazotti bérek és a nyugdíjak lefaragását, ami arra kényszerítette a kormányt, hogy adóemelésekkel teremtse elő a büdzsé egyensúlyát fenntartó forrásokat. Görögországban a perek különböző szakaszokban tartanak, de a fellebbezések után őszre megszülethetnek a végső ítéletek.

Lavina

Ez egy lavina, amely éppen most kezdődött el - mondja Jens Bastian gazdasági tanácsadó, az Európai Bizottság görögországi akciócsoportjának korábbi tagja. Semmi sem állíthatja meg a kellemetlen döntések megszületését. A szakértőt igazolják az elmúlt hónapok eseményei. Az alkotmánybíróság januárban minősítette alkotmányellenesnek a rendőrök és a katonák bércsökkentését. Egy hónapra rá, ugyanez a testület hasonló ítéletet hozott az egyetemek háttérszemélyzetére és a közintézmények alkalmazottaira vonatkozóan.

A legfelsőbb bíróság a hírhedt ingatlanadó meghosszabbítását minősítette alkotmányellenesnek. Ezt 2011-ben vezették be rendkívüli, átmeneti intézkedésként. A közutálatot azzal vívta ki, hogy a villanyszámlákon vetették ki, és az áram díjával együtt szedték be az emberektől. A kórházi orvosok, az egyetemi oktatók és a bírók bércsökkentését szintén jogellenesnek minősítette egy bírósági döntés.

A baj nem jár egyedül

A gondokat súlyosbítja, hogy az alkotmánybíróság blokkolta az athéni vízszolgáltató cég többségi tulajdonának privatizációját, amitől 600 millió euró bevételt vártak. Ezzel kérdésessé vált a teljes 2014-es privatizációs terv végrehajtása - idén közel 1,5 milliárd eurónak kellene befolynia a költségvetésbe ebből a forrásból. Elemzők szerint lehet, hogy végül nem lesz pozitív a költségvetés elsődleges egyenlege, pedig a kormány erre hivatkozva akarja elérni, hogy az eurózóna államai engedjék el a görög adósságok egy részét.

Az IMF az igen magasra, a GDP 175 százalékára emelkedett államadóssággal kapcsolatos aggodalmainak is hangot adott jelentésében. A Valutaalap szakértői szerint még a megkarcsúsított közigazgatás hatékonysága sem kielégítő. Drámai javulást kell elérni ahhoz, hogy ne legyen szükség újabb rendkívüli intézkedésekre.

Európai uniós tisztviselők nemrégiben hangot adtak annak a feltételezésüknek, hogy egy harmadik EU-IMF csomagot is össze kell ütni Görögországnak. Az első kettő értéke összesen 240 milliárd euró volt, a harmadik ennél jóval kisebb lenne. A kormányellenes bírósági döntések miatt újra kell értékelni Görögország költségvetési stratégiáját, felül kell vizsgálni bevételi és kiadási lehetőségeket - mondja Jens Bastian.