Mindkét ország esetében azt vizsgálták, hogyan ültették át és alkalmazták a Convention of Combating Bribery of Foreign Public Officials in International Business Transactions (Konvenció a nemzetközi üzleti tranzakciók során külföldi hivatalnokokra irányuló vesztegetések ellen) rendelkezéseit. A jelentés nyilvános.

A briteknek a vízen túl kéne szabálykövetőbbnek lenniük

Az Egyesült Királyság kormánya és külföldön dolgozó diplomáciai képviseletei komoly erőfeszítéseket tett, hogy tudatosítsa a korrupció elleni törvény szabályait, a törvény bevezetése óta meglehetős publicitást kapott - áll a jelentésben. A britek jelentősen megnövelték erőfeszítéseiket a külföldön történő vesztegetési ügyek felderítésére, ám az OECD vizsgálatot végző munkacsoportja szerint nem eléggé átláthatóak a kivizsgálást szolgáló folyamatok, kevés információ szerezhető az ügyekről, ami a nagyközönség és a jogásztársadalom bizalmát is alááshatja.

Az OECD munkacsoportja ezen felül azt javasolta az Egyesült Királyságnak, a Serious Fraud Office (Komoly Visszaélések Hivatala) továbbra is koncentrálja erőforrásait a valóban komoly esetekre, az üzleti életben pedig tartózkodjanak a bizalmi megállapodásoktól, amely adott esetben a kulcsinformáció felfedését akadályozhatja. Azonfelül terjesszék ki a Konvenció hatályát az Egyesült Királyság tengerentúli birtokaira is, tisztázzák, mit neveznek "arányos és méltányos" vendéglátásnak és promóciós költségnek, ha szükséges, továbbra is szolgáltassanak bizonyítékokat más országoknak is, és haladjanak a cégek esetében a "zéró tolerancia" felé.

Érdekesnek nevezte az OECD az Egyesült Királyság azon hozzáállását, hogy megköveteli vállalataitól, hogy kárpótolják a korrumpált tisztviselő anyaországát.

Magyarország: eddig cég ellen nem indult eljárás

A magyaroknál a jelentés azt állapította meg, a jogszabályi környezet rendben van, de nem sokat tudni, mennyire eredményes a megvalósítás. Az egyezmény életbe lépése óta (1998) ugyanis összesen 26 magánszemélyt ítéltek el egyetlen ügyben, kismértékű kenőpénzes akciók miatt, viszont egyetlen céget sem vontak eljárás alá külföldön elkövetett vesztegetés miatt. Az OECD-bizottság Magyarországnak azt tanácsolja, még finomítson a jogi környezeten, hogy jogi személyt is hatékonyabban eljárás alá vonhassanak adott esetben vesztegetés miatt, akkor is, ha ez közvetítőn, ügynökön keresztül történik. Proaktívabb vizsgálatokat javasol, illetve a vesztegetés törvényellenes voltának nagyobb tudatosítását.

A mostani, komplex magyar szabályozást az esetben dicséri a jelentés, ha az egyénekre vonatkozik. Emellett elismerést kapott Magyarország azért is, hogy növelte a speciális ügyészek számát, illetve a különleges osztályok létrehozását a korrupciós ügyek kezelésére. Az időtartamot is meghosszabbították, ami alatt vizsgálhatják a külföldi kenőpénzes ügyleteket, és szabály van arra is, hogy a köztisztviselőknek jelenteni kell a külföldi vesztegetési visszaéléseket.

Külföldi tisztviselőt megvesztegetni természetesen sokkal több brit cégnek van nyomós oka, mint magyarnak. Az egyezmény elvárásai viszont egyformák mindenkire, érdekes volna azt látni, hogy arányaiban hány tranzakcióra esik egy-egy felderített ügy. Az, hogy egyetlen magyar cég sem kapott ilyesmi miatt büntetést, az legfeljebb azt mutathatja, hogy nem könnyű ennek bizonyítása, illetve azt is, hogy kevés magyar vállalat próbál szerencsét külföldön akkora tranzakcióval, amiért már érdemes ottani tisztviselőt vesztegetni. (Az sem zárható ki továbbá, hogy a magyar cégek olyan országokban terjeszkednek, ahol a mindennapokhoz jobban hozzátartozik a korrupció. A szerk.)