Egyes nyugati diplomaták és szakértők egyre inkább megkérdőjelezik a 3,5 milliós Moldova mint önálló állam létjogosultságát. Nem sokkal korábban még a sikersztori lehetőségét látták a kicsi volt szovjet tagköztársaságban, amely az európai integráció útjára lépve megállhat a saját lábán - derült ki a bne IntelliNews régiós hírportál háttérelemzéséből.

Most már kénytelenek tudomásul venni, hogy ennek éppen az ellenkezője az igaz. Moldova a működésképtelen gazdaság szimbólumává azt követően, hogy tavaly év közben kiderült: a nem egészen nyolcmilliárd dolláros GDP 12 százalékának megfelelő összeg, egymilliárd dollár szőrén-szálán eltűnt az ország bankrendszeréből. Ezenfelül egy pénzmosási botrány is megrázta az országot - mindkét sztoriban nyakig benne voltak az ország vezetői.

Botrányból csőd

Az előbbi ügy szűken egy éve robbant ki. Mint kiderült, mindössze két nap alatt egy sor brit és hongkongi fedőcégen keresztül, hitelláncolat segítségével tüntették el az irdatlan összeget három moldovai bankból. A pénzintézetek ennek nyomán majdnem csődbe mentek, az állam kénytelen volt közbeavatkozni: a betéteseket megmentették, de eközben a költségvetésen méretes lyuk keletkezett - jelentette a BBC.

A pénzmosási botrányra egy évvel az előbbi előtt derült fény, amikor egy nonprofit oknyomozó szervezet, az Organized Crime and Corruption Reporting Project nyilvánosságra hozta ezzel kapcsolatos kutatásának eredményeit. Eszerint orosz bűnszövetkezetek és politikusok helyi bankok segítségével nagyjából 20 milliárd dollárt mostak tisztára 2010 és 2014 között. Moldova csak egy állomás volt a főként Lettországba tartó pénz útján.

Összeomlás

A bankok kiürítése és állami feltőkésítése miatt az állami szervezetek még ma is bajlódnak a bérek kifizetésével és a kormány hamarosan abban a helyzetben találhatja magát, hogy nem lesz pénze a nyugdíjak kifizetésére és az államadósság törlesztésére. Moldova politikusai és államapparátusa láthatóan képtelen úrrá lenni a káoszon.

Ez juttatta el a nemzetközi megfigyelők és tanácsadók egy részét ahhoz a következtetéshez, hogy a működésképtelen önálló államot fel kellene adni, és utat kellene nyitni Moldova és Románia egyesülése előtt. Az utóbbi ország is sok sebből vérzik ugyan, de képes ezeket valamennyire legyűrni, illetve vezetése a NATO- és az EU-csatlakozás felé vezető úton hajlandó volt rendezni az ország kormányzási és gazdasági bajait.

Tili-toli

Moldova 1918-ban Románia részévé vált, majd 1940-ben átkerült a Szovjetunióhoz. Függetlenségét 1991-ben nyerte el. Azóta folyamatos politikai vita folyik a lehetséges újraegyesítésről Romániával. Több párt törekszik erre, a legnagyobb a Moldova Liberális Pártja, amely több tízezres tüntetéseket szervez az ügy támogatása érdekében.

Eközben az ország legnagyobb politikai ereje, a Szocialista Párt éppen Oroszország felé közeledne. A legutóbbi közvélemény-kutatási adatok szerint az politikai erő nyerne, ha most vasárnap lennének a parlamenti választások, azaz úgy tűnik, a többség ellenzi az egyesítést. Romániában hasonló megosztottságot tapasztalni: az emberek többsége inkább az EU-tagság szorosabbra fűzésétől várja helyzete javulását.

Nem eszik olyan forrón...

Az egyesülés persze jelentős ellenállásra találná az EU vezetésében, hiszen egy elnyomorodott népességű, bukott gazdaságú országot kellene integrálni Románián keresztül az unióba. Az elmúlt öt évben euró-számilliókat költöttek Moldova infrastruktúrájának és intézményrendszerének megreformálására - teljesen hiábavalóan.

Várhatóan Moszkva is keresztbe feküdne egy moldovai-román egyesülésnek. A kilencvenes évek elején az ország keleti, a Dnyeszter folyón túli sávja, amelyet főként oroszok laknak, Dnyeszter Menti Köztársaság néven levált Moldováról. Borítékolható, hogy az az "állam" Oroszországgal a hátában újabb területi igényekkel állna elő, ha felmerülne Moldova beolvadása déli szomszédjába.