Mi lehet a következő nagy üzlet az áru- és pénzpiacokon? - teszi fel a kérdést Stephen Sedgwick, a CNBC publicistája. Az egyik lehetőség, ami mostanság azonnal a szakértők eszébe juthat, az Európai Központi Bank monetáris enyhítése, amelynek hatása máris látszik a kötvényhozamok hanyatlásán. A másik tipp az amerikai Nasdaq szárnyalása lehet, amely azt ígéri, hogy visszatérnek az ezredforduló technológiai boomjának mesés részvényárai.

A szakértő szerint érdemes megállni egy pillanatra, és benézni kicsit az olajpiacon kialakult brutális árháború színfalai mögé. Az InterContinental Exchange pénzügyi szolgáltató nemrégiben hozta nyilvánosságra adatait, amelyekből kiderült, hogy spekulánsok a múlt év közepe óta nem látott határidős pozíciókat vesznek fel. Ha valaki elfejeltette volna: tavaly júniusban még hordónként 110 dollárt kellett adni a fekete aranyért. Ez nagyjából duplája a mostanra kialakult 50-60 dolláros árnak.

Kapcsolódó

Lassan a testtel!

A kérdés az, hogy a következő hónapok valóban nagy árkilengéseket hoznak-e az elmúlt hetek viszonylagos nyugalma után vagy sem? További kérdés, hogy igazuk lesz-e a drágulásra spekuláló befektetőknek vagy túl korán tippeltek arra, hogy véget ér az olajpiac nagy összeomlása?

Az előbbi mellett szól a Brent látványos februári rallyja, amelyben a 40 dollár körüli szintről 60 dollár környékére emelkedett a jegyzés. Ugyanakkor egyelőre nem lehetünk biztosak abban, hogy a vásárlók egyszerűen csak figyelmen kívül hagyták a piac fundamentumait, mindenekelőtt az óriási túlkínálatot.

Annak ellenére, hogy az olajkereskedők naponta számolják, hány olajkutat zárnak be a veszteségessé vált termelés miatt az USA-ban, illetve hogy hány embert bocsátanak el a fejlesztéseiket visszafogó olajmultik, továbbra is túltermelés van az olajiparban. És nemcsak az Egyesült Államokban, hanem a világ más tájain is. Ami azt illeti vannak olyan szakemberek, akik szerint olyan durva a túltermelés, hogy az USA hamarosan kifut a fekete arany tárolására rendelkezésre álló földfelszíni raktárakból.

Irán robbanthat

Azok a szakértők, akik számos áremelkedési és -esési ciklust láttak már az olajpiacon, úgy gondolják, hogy az alacsony árra a legjobb gyógymód az alacsony ár. Mármint ez nyithat utat a nagyobb kereslet előtt, ami az olaj drágulásához vezethet. Vajon az 50-60 dollár/hordós ár a kereslet és kínálat milyen viszonyát tükrözi? Sok termelő ugyanis nem engedheti meg magának bevételei visszaesését (azaz termelése csökkentését): a közel-keleten és máshol azért, mert az olajexportból finanszírozzák a költségvetést, az USA-ban azért, mert törleszteni kell az olajkutak fúrására felvett hiteleket.

Az olajárra legnagyobb hatást gyakorló fejlemények még előttünk állnak. Az első ilyen esemény az OPEC júniusi értekezlete lesz, a kartell tagállamai ugyanis ezen dönthetnek arról, hogy a kitermelés visszafogásával támaszt adnak-e az áraknak. Az OPEC a világ olajexportjának harmadát adja.

A másik fontos esemény szintén júniusra esik: ekkor zárulnak le a tárgyalások a nemzetközi hatalmak és Irán között a perzsa állam atomprogramjáról. Ha a hónap végére összejönne egy megállapodás, amely felszabadítaná az embargó alól az iráni olajexportot, annak óriási hatása lenne az olajpiacon.

Hónapok alatt

Az olajbevételektől éveken át megfosztott ország minden erejével ráfeküdne a termelés felfuttatására. A lehető leggyorsabban - és a CNBC szakértője szerint ez alatt nem éveket, hanem hónapokat kell érteni - bővítenék a kivitelt a jelenlegi napi 2,8 millió hordóról négymillióra. Az utóbbi szinten állt az iráni olajexport 2008-ban. Ezt követően sem állnának le, ami hamarosan ütköző pályára állítaná Iránt Szaúd-Arábiával. Összevesznének azon, hogy mennyi olajat hozzanak felszínre az OPEC tagországai.

Az iráni tényező óriási változást hozna, a jelenlegi helyzethez képest. Most ugyanis részben a polgárháború miatt ingadozó líbiai kivitel, illetve a viszonylag drága amerikai olajpala-kitermelés visszaesésével kapcsolatos spekulációk támasztják meg az olajárat. Az iráni export megugrása érdektelenné tenné ezt a két tényezőt.

A kérdés tehát az, hogy létrejön-e a megállapodás a perzsa állammal vagy sem. Lényegében ettől függ, hogy az olajárra vonatkozó szélsőséges előrejelzések közöl melyik - a 20 dollár/hordós vagy a 90 dolláros - teljesül-e, és ennek megfelelően mennyit mutat majd a számláló a benzinkutaknál nyáron.