Elképzelhető, hogy néhány görög nagybankot be kell zárni, majd be kell olvasztani jobb bőrben lévő versenytársaikba - tudta meg a Reuters európai uniós tisztviselőktől. Ez vagy az új mentőprogram, vagy a drachmára való áttérés folyamatának része lenne, azaz mindenképpen elkerülhetetlennek látszik az ország politikai és gazdasági megrendülése miatt. Az egyik szakértő szerint az ország négy nagybankjából kettő maradhat talpon.

Egy másik forrás úgy látja, hogy az egyesülések ugyan elkerülhetetlenek, ám ez csak hosszabb távon mehet végbe. Összességében arról van szó, hogy a gazdaság romokban hever, ezért a bankoknak új kezdésre van szükségük. A minta a ciprusi segélyprogram lehet, amelyben a szigetország két legnagyobb bankja közül az egyiket az uniós mentőcsomag részeként bezárták, és vagyonát átadták a másiknak.

A fényről a sötétségbe

A sötét kilátások még szomorúbbnak látszanak annak tükrében, hogy a görög bankárok egy évvel ezelőtt optimistán várták a jövőt. Úgy gondolták, hogy új korszak kezdődött: az EU-IMF mentőprogram keretében átalakították a pénzintézeteket, amelyek tavaly már képesek voltak friss tőkét bevonni a nemzetközi pénzpiacokról.

A januári választásokat követő kormányváltás nyomán azonban minden az ellenkezőjére fordult: a gazdaság növekedésről recesszióra váltott, a költségvetés megroggyant, a bankok rosszhitel-állománya nő, az ügyfelek kivonták a betéteiket - amíg tehették, mert egy hete zárva tartanak a bankfiókok.

A bankrendszer átalakítása azonban külön meccs lesz a kormány, az ország hitelezői (feltéve, hogy lesz új segélyprogram), illetve a szakma képviselői között. Az összevonások ugyanis munkahelyek elvesztésével járnak, miközben az országban minden negyedik embernek nincs állása. Bankárok arra hívják fel a figyelmet, hogy az ágazat szereplőinek csökkenése visszavetheti a versenyt. Ez ellen az érv ellen szól, hogy az Európai Központi Bank tavalyi stressztesztjén a négy nagy közül csak egy, az Alpha Bank ment át.

Harc lesz

Az athéni kormány nem kapkodja el új reformtervének benyújtását az európai döntéshozók testületének, amit szerdán megígért abban a levélben, amelyben hároméves hitelprogram indítását kérte az eurózóna pénzügyi biztonsági alapjától (ESM). Az athéni Ekathimerini című lap értesülései szerint még azt sem döntötték el, hogy Alekszisz Ciprasz miniszterelnök külön-külön egyeztet-e kormánya tagjaival vagy kormányülést hív össze.

Euklid Cakalotosz pénzügyminiszternek egyeztetnie kell a kormánykoalíciót vezető radikális baloldali Sziriza minden rendű és rangú vezetőjével, akikkel sajtóértesülések szerint jó viszonyt ápol. Ugyanakkor a megszorítások, amelyek elkerülhetetlenül részei lesznek a javaslatcsomagnak, elfogadhatatlanok a párt egy része számára. Ők úgy gondolják, hogy a vasárnapi referendumon a szavazók elutasítottak minden ilyesmit, azaz felhatalmazást adtak a kormánynak arra, hogy szakítson a hitelezőkkel és átvigye az országot az euróövezetből a "drachmaövezetbe".

Szivárog a csomag

A görögországi ellenzéki pártok egyre inkább úgy látják, hogy Ciprasz nem képes vagy nem akar megállapodni az eurótagállamokkal. A legnagyobb ellenzéki párt, a jobbközép Új Demokrácia új vezetője, Evangelosz Meimarakisz nem hajlandó a kedden elkezdett, zárt körű párvezetői egyeztetés folytatására. Azt akarja, hogy a kormányfő a parlament előtt beszéljen, ahol jegyzőkönyv készül a szavairól.

Közben elkezdett kiszivárogni a csomag tartalma (biztos megkapták a kormánypárti politikusok, akik átadták újságíró barátaiknak). A lapértesülések szerint a kormány azzal számol, hogy idén három százalékkal csökken a GDP. Ezért 2016 végéig 12 milliárd eurós költségvetési megtakarításra, illetve bevételnövelésre van szükség. (Szakértők megjegyzik, hogy a görögök a múlt vasárnap egy 8-9 milliárdos megszorító csomagra mondtak nemet - végül a nyakukba kaphatnak egy ennél másfélszer nagyobbat.)

A hírek szerint 26-ról 28 százalékra emelnék a társasági adót, a vendéglői szolgáltatásokat pedig a legfelső, 23 százalékos áfakulcs alá sorolnák. Emellett növelnék egyes feldolgozott élelmiszerek, a közlekedés és a szállodai szolgáltatások áfáját. A luxusadó 10-ről 13 százalékra menne fel. A javaslat ugyanakkor meghagyná a görög szigeteket megillető adókedvezményeket. Ennek eltörlése a hitelezők egyik legfőbb követelése.

A Guardian úgy tudja, hogy a kormány végső reménye Franciaország, amely határozottan támogatja az ország eurótagságának megtartását. Az athéni  pénzügyminisztériumban francia szakértőkből álló csapat segíti a javaslatcsomag kidolgozását.