Theresa May brit miniszterelnököt egyre többen arra biztatják, hogy vagy vonja vissza kormánya beadványát, amelyben az európai alapszerződés 50. cikkelyének megfelelően bejelentette az Egyesült Királyság kilépési szándékát az Európai Unióból, vagy kormánya tárgyaljon "puha brexitről" az unióval - írja a Business Insider. Az utóbbi felérne a tagság de facto fenntartásával.
A brit kormányfő márciusban nyújtotta be a nevezetes dokumentumot, amivel elindította a kétéves válási folyamatot. A tárgyalásokat 2019. március 29-éig kell lezárni, majd a maradék 27 uniós tagállam szavaz arról, hogy elfogadja-e a kilépés feltételeit.
A június 8-ai előrehozott választás viszont új helyzetet teremtett a szigetországban: a konzervatív párt elvesztette abszolút többségét a parlamentben, így meggyengült a kormány támogatottsága. Valójában egy kemény brexit elfogadtatására semmi esélye sincs, miután a kormánypárti képviselők többsége és az egész ellenzék ellenzi azt.
Két hang
Európa számos befolyásos politikusa egymás után szólal meg, hogy arra biztassa Mayt és a brit közvéleményt: vonják vissza a szigetország kilépési kérelmét. Ez különösen nyilvánvalóvá vált kedden, amikor két első vonalbeli európai vezető tette világossá ezzel kapcsolatos álláspontját.
Először Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter, Angela Merkel kancellár talán legfontosabb szövetségese jelentette ki, hogy bár természetesen a brit kormány dolga eldönteni, mit akar, de Németország nem állna az Egyesült Királyság útjába, ha vissza akarna térni az EU-ba. Utána Emmanuel Macron francia államfő jelentette ki, hogy az EU ajtaja nyitva áll a britek előtt, amit a válási tárgyalások véget nem érnek.
Ez nagy változás Michel Barnier uniós brexitfőtárgyaló fenyegető megszólalása után. Barnier arra figyelmeztette a londoni kormányt, hogy a tárgyalások megkezdésének halogatásával veszélyezteti azok befejezését 2019 márciusáig, ugyanis nagyon bonyolult dolgokról kell megegyezniük a feleknek.
És még egy
May segítségére sietett David Cameron volt miniszterelnök, a jelenlegi kormányfő elődje, akinek kormányában Theresa May belügyminiszterként szolgált. Cameron a függetlenségi népszavazás után lemondott - mivel a Remainre biztatta a választókat, akik többsége nem hallgatott rá -, és azóta nemigen szólalt meg.
A Financial Timesnak nyilatkozva azt mondta, hogy Maynek puhább álláspontra kellene helyezkednie a kilépéssel kapcsolatban, és szerencsés lépés lenne a részéről, ha ebben az ügyben egyeztetne a legnagyobb ellenzéki politikai erővel, a Munkáspárttal. Úgy fogalmazott, hogy a kormánynak szélesebb konzultáció után kellene kialakítani álláspontját a brexittel kapcsolatban.
Meg egy dörgő hang
E jóindulatú, de hatalmi hátszelet nélkülöző megjegyzések mellett elhangzott egy olyan is, amely mögött komoly erő van. Ruth Davidson (képünkön), a skót konzervatívok vezetője világos célzást tett arra, hogy nem támogatják May korábban meghirdetett, kemény brexitet kilátásba helyező tervét. Davidson vezetésével 1983 óta a legjobb eredmény érte el toryk skót frakciója június 8-án - 13 mandátumot szereztek.
Ez azt jelenti, hogy brutális zsarolópotenciáljuk van a kormánnyal szemben a parlamenti szavazásokon. A Konzervatív Párt összesen 318 képviselőt küld a 650 fős parlamentbe, amelyet az észak-ír DUP unionista párt 10 emberével tud kiegészíteni. Az icipici többség nincs meg a skót konzervatívok nélkül - lapértesülések szerint nehezen haladnak a tárgyalások a kormány és a DUP vezetői között, csak a jövő hétre várható megállapodás.
Davidson gyakorlatilag azt mondta, hogy ha a brexitről van szó, akkor ők a többi torytól független pártot alkotnak. Itt az ideje, hogy a Konzervatív Párt másokkal együtt dolgozzon a kilépés lehető legjobb feltételein - fejtegette. A csoport legnagyobb ellenfele, a Skót Nemzeti Párt népszavazást akar Skócia kiválásáról az Egyesült Királyságból, ha London kemény brexitről állapodik meg az EU-val.
Elállhat a szava
Ezért aztán a miniszterelnök csapdába került. Gyakorlatilag immáron nincs esélye arra, hogy keresztülpasszírozzon egy kemény brexitet, mert ehhez nincs meg a politikai támogatottsága. Ha viszont a puha változat felé indul el, azzal az értelmetlen megoldást választja.
Az egységes piaci részvételért cserébe Nagy-Britanniának nyitva kellene hagynia a kaput az uniós (kelet-közép-európai) vendégmunkások előtt és fenn kellene tartani a vitás ügyek rendezésében az EU joghatóságát. Ezzel elvesztetné a függetlenség két legfontosabb előnyét, miközben - Norvégiához és Svájchoz hasonlóan - a közös piac üzemeltetéséhez hozzá kellene járulni a anyagilag. További hátrány lenne, hogy miközben viselnék a de facto tagság terheit, nem vennének részt az uniós döntéshozatalban.
Mind mond a nép?
A YouGov közvélemény-kutató intézet április-májusi - tehát még a toryk népszerűségének megroggyanása előtt készült - felmérése szerint az emberek 45 százaléka kemény brexitet akar, Más kérdés, hogy ez alatt mit értenek. Az intézet kérdése szerint ugyanis az akar kemény brexitet, aki szerint a kormánynak "tényleg" ki kéne léptetnie az országot az EU-ból.
A megkérdezettek 23 százaléka nem támogatja ugyan a válást, de ha már erre szavazott a többség tavaly júniusban, akkor a kormány szerezzen érvényt az akaratuknak. Csak 22 százalék azok aránya, akik szerint a kormánynak figyelmen kívül kellene hagynia a tavalyi függetlenségi referendum végeredményét. A többi megkérdezett nem tudta mit gondoljon erről a dologról.
A végső szó
Mindent összevetve a kormánynak megvan a lehetősége arra, hogy visszavonja az 50-es cikkely alapján benyújtott válási papírjait. Ezzel aztán azt a két és fél évet, amely a népszavazás és 2019 márciusa között telik el, a brit politikatörténet legnagyobb időpocsékolásává tenné.
(Fotó: AFP/Andy Buchanan)