A kelet-nyugati tagállamok között nem kis feszültséget generáló, kiküldött munkavállalókról szóló irányelvről szóló tárgyalások a célegyenesbe fordultak az uniós intézményekben. Elvileg hétfőn kellene döntenie erről a szakminiszterek tanácsának, ám a Bruxinfo értesülései szerint viszont továbbra sincs garancia arra, hogy hétfőn a foglalkoztatási tanácsnak sikerül majd nyélbe ütnie az alkut az ádáz politikai küzdelem színterévé vált jogszabályról. A portál úgy tudja, hogy a nagyköveti tanács elé már nem is megy a dosszié, hanem közvetlenül a miniszterek asztalára kerül hétfőn.

Elsősorban a francia kormány és a visegrádi országok képviseletében Magyarország között az elmúlt hónapokban intenzív szakértői szintű munka folyt az álláspontok közelítése érdekében. Erre azért volt szükség, mert az áprilisban francia elnökké választott Emmanuel Macron az eredeti bizottsági javaslatnál is megszorítóbb szabályokat javasolt meghiúsítva ezzel a nyár elejére már nagyjából már összeállt alkucsomag elfogadását.

Nyitott kérdések

A Bruxinfo szerint az egyik nyitott kérdés a kiküldetés maximális idejének kiszámítási módja. A V4-ek számára legalább ennyire fontos, hogy elismertessék a fuvarozási szektor sajátos helyzetét és teljesen kivonják azt a kiküldésről rendelkező szabályok alól, de ezekről a kérdésekről sem sikerült még megegyezni, miközben - a portálnak nyilatkozó, nevük elhallgatását kérő források szerint - a közép-európaiak már így is "számottevő engedményt" tettek Macronnak azzal, hogy késznek mutatkoznak annak az elvnek az elfogadására, miszerint azonos munkáért, ugyanazon a munkahelyen egyenlő bér jár (általában a munkavállalók számára).

Az eredeti bizottsági javaslat értelmében a kiküldött munkavállalóknak nem csak a fogadó országban kötelező alapbér jár, hanem kivétel nélkül minden javadalmazásból részesülniük kell, ami az ugyanazt a munkát végző helyi munkaerőnek is jár. A közép-európaiak attól tartanak, hogy annyira megdrágul így a kiküldött munkavállalás, hogy a fogadó országban nem lesz többé igény rá. A franciák, a belgák és mások pedig arra panaszkodnak, hogy főleg az építőiparban és a közúti fuvarozásban az ideiglenesen hozzájuk szolgáltatások nyújtására odavezényelt munkavállalók olcsóbbak a helyieknél és ezért kiszorítják őket a munkaerőpiacról.

A Bruxinfó értesülései szerint a V4-ek több feltételt szabtak:

  • "nem tartják jó ötletnek" a belső piac lebontását;
  • elleneznek minden olyan lépést, ami a gazdasági verseny kiiktatására irányul;
  • a munkaerő szabad mozgását nem korlátozni kell, hanem előmozdítani;
  • a már meglévő szabályokat erélyesebben kellene betartatni.

Az EP elfogadott már egy verziót

Eközben az Európai Parlament (EP) foglalkoztatási és szociális ügyi szakbizottsága hétfőn (október 16-án) megszavazta a kiküldött munkavállalókról szóló jelentését, amely

  • megerősíti az azonos munkáért, ugyanazon a munkahelyen, egyenlő fizetség elvét;
  • kimondja, hogy a fogadó ország munkajogi szabályait kell alkalmazni minden kiküldött munkavállalóra 24 hónapnál hosszabb kiküldés esetén;
  • és egyenlő bánásmódot kér a kiküldött ideiglenes ügynökségi munkavállalók számára.

A parlamenti összefoglaló szerint a képviselők a fizetés, a kiküldött státus időtartama és az ideiglenes ügynökségek tekintetében változtatott a legtöbbet az Európai Bizottság eredeti javaslatán.

Az EP által elfogadott javaslat viszont tartalmaz egy kitételt a fuvarozási szektorra vonatkozóan is: a nemzetközi teheráru-fuvarozást a mobilitási csomagon belül egy szektorspecifikus jogalkotással szabályoznák. Ameddig ezt a szabályt nem hagyják jóvá, a jogi hézagok megelőzése végett a kiküldött munkavállalókra vonatkozó előírásokat alkalmaznák a közúti áruszállításban is.

A kép forrása: Pixabay