Miközben a 2020-as amerikai elnökválasztás előtt a legtöbb figyelem a Demokrata Párt tucatnyi elnökjelölt-aspiránsának előválasztási versenyére irányul, a Wall Street-i elemzők arra készülnek, hogy jó eséllyel újraválaszthatják Donald Trumpot, az USA regnáló elnökét - kezdi ennek a forgatókönyvnek az elemzését a CNBC. A kérdés az, milyen gazdaságpolitikát folytatna Trump, ha 2024-ig a Fehér Ház lakója maradna?

Több pénzpiaci elemzői is arra a következtetésre jut, hogy Trump fokozná a nemzetközi kereskedelmi szervezetekre gyakorolt nyomást annak érdekében, hogy azok jobban igazodjanak az akaratához. Hasonló sors várna Jerome Powellre, az amerikai jegybank, a Fed elnökére, akinek monetáris politikáját számos alkalommal ostorozta twitterüzeneteiben, mert nem tartja kellően enyhének. Végül a monetáris politika neki tetsző befolyásolása mellett a költségvetés alakításával is mindent megtenne azért, hogy forszírozza a gazdasági növekedést.

Kapcsolódó

Lehullanának a láncok

Trump nagy költségvetési kiadásokat és adócsökkentéseket kezdeményezne, és félreállítana mindenkit, aki ezek útjában áll. A Fed elnököt leváltaná 2022-ben, amikor lejár a bank élén a vezetői mandátuma, egy szóval ha újraválasztják, akkor olyan Trump 2.0-s gazdaságpolitika venné kezdetét, amelyet az jellemezne, hogy az elnök megszabadult minden korláttól, ami eddig visszafogta - véli Chris Krueger, a Cowen közpolitikai intézet elemzője. A Fehér Ház nem válaszolt a CNBC megkeresésére azzal kapcsolatban, milyen tervei vannak az elnöknek második ciklusára.

A megosztott kongresszus, amelynek alsóházában várhatóan 2020 után is ellenzéki, demokrata többség lesz, felsőházában pedig marad a kormánypárti republikánusok többsége (persze lehet, hogy az ellenzék-kormánypárt szerep felcserélődik), valamelyest visszafogná az újraválasztott elnököt. A legagresszívabb törekvésekre, amelyek alapjaiban írnák újra az USA és legfontosabb partnerei gazdasági kapcsolatait, vélhetően nem mennének át a törvényhozáson.

USMCA, WTO

Trump még 2016-ban, elnökjelöltként megjelölte három fő külkereskedelmi célpontját. Az egyik az Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Megállapodás (NAFTA) újraírása, a másik Kína megregulázása, a harmadik a Kereskedelmi Világszervezet átalakítása volt. A NAFTA-t új egyezséggel helyettesítette (USA-Mexikó-Kanada Megállapodás, USMCA), amely szakértők szerint nem különbözik lényegesen az elődjétől. A demokrata többségű alsóház 2019. december elején - néhány változtatás után - jóváhagyta ezt az egyezséget.

Kínával szintén december elején kötött tűzszünetet az elnök, elfogadva a két ország új kereskedelmi megállapodásának "első fázisát", amelyben az USA eltekint egy újabb büntetővámcsomag bevezetésétől, cserébe Kína több mezőgazdasági terméket vásárol az USA-tól.

A WTO "megrendszabályozása" azonban még hátra van, mert ez az egész világkereskedelem rendszerét érinti. A Trump-adminisztráció egyelőre meggátolta a WTO néhány új tisztségviselőjének kinevezését, ami máris perek sorozatával fenyeget az USA és más WTO-tagállamok között. A WTO-megállapodások azonban akadályozzák azokat a büntetővámokat, amelyeket a Trump-kormány például EU-termékekre akar kivetni, így a Trump 2.0 nehéz időket hozhat a WTO-ra.

Fed, adócsökkentés, Davos

Jerome Powell Fed elnök napjai az amerikai jegybank szerepét ellátó szervezet élén minden bizonnyal meg vannak számlálva. Ha őrségváltás lesz a Fehér Házban, akkor a demokrata elnök nyilván egy hozzá közelálló jelöltet állít a helyére, ha Trump marad, akkor ő rúghatja ki, hogy olyan valakit ültessen a helyére, aki enyhébb - a gazdasági növekedést ösztönzőbb - monetáris politikát folytat. Találgatások szerint Judy Shelton az elnök pénzügyi tanácsadója lehet Trump új jelöltje, aki hajlamos lenne unortodox intézkedésekre a Fed élén.

A Fehér Házban ugyan erős titkolózás övezi a második elnöki ciklussal kapcsolatos terveket, de szakértők biztosra veszik, hogy újabb adócsökkentések jöhetnének az követően, hogy Trump első ciklusának egyik első intézkedésével 21 százalékra vitte le a vállalati nyereségadót. Hírek szerint a "középosztályt" céloznák meg, azt vizsgálják, hogyan csökkenthetnék ennek a rétegnek a jövedelemadóját 15 százalékra.