A kneszet várhatóan szerdán oszlatja fel magát, hogy hét hónappal előre lehessen hozni a parlament százhúsz új képviselőjének a megválasztását. A döntés oka, hogy nem tudtak megállapodni az ultraortodox fiatalok katonai bevonulásának szabályozásáról, noha erről egy bírósági határozat nyomán legkésőbb január 15-ig dönteniük kellett volna. Előzőleg a novemberben ellenzékbe vonult Izrael a Hazánk (Jiszrael Béténu) párt bejelentette, hogy nem szavaz a koalícióval, és a Van jövőnk (Jes Atíd) párt is közölte, hogy ellenzi a készülő törvényjavaslatot. Így kevés esélye volt a mindössze egy fős többséggel, hatvanegy mandátummal rendelkező kormánynak, hogy keresztülvigye akaratát a szavazáson - írja az MTI.
"A költségvetési és a nemzeti felelősség érdekében a koalíció pártjainak vezetői egyhangúlag megállapodtak abban, hogy feloszlatják a kneszetet és április elejére új választásokat hirdetnek egy négy teljes évig tartó időszak után"- állt a koalíció hivatalos közleményében. A helyi törvények szerint a jelenlegi kormány hivatalban marad egészen az új kabinet felesküdtéig. A jobboldali Likud párt élén álló Benjámin Netanjahunak ez már a negyedik kormányfői ciklusa volt, először 1996 és 1999 között vezette Izraelt, majd 2009-es visszatérése óta folyamatosan.
Netanjahu ellen több korrupciós bűnügyi nyomozás indult az utóbbi években, s a rendőrség a rendelkezésére álló bizonyítékok alapján három ügyet vádemelési javaslattal adott át az ügyészségnek. A döntés jelenleg Aviháj Mandelblitt államügyész kezében van, aki várhatóan három hónapon belül, tehát elvileg még a választások előtt bejelenti, hogy vádat emel-e Netanjahu ellen.
Az ellenzék üdvözölte a választások előrehozását. "Az eddigi legrosszabb kormány hazamegy. Izraelnek gyors rehabilitációra van szüksége ez után a katasztrófa után. Korrupt hatalom ez, amely feláldozta a demokráciát, eladta a biztonságunkat, és diplomáciai elszigeteltségbe, valamint gazdasági deficitbe vezetett" - írta a Twitteren Meráv Michaeli, az ellenzéki Cionista Tábor parlamenti képviselője.