Egy müncheni lakásban összesen 1406 festményt találtak még 2012 februárjában, de a hatóságok csak a héten nyilatkoztak először az ügyről, és akkor sem közöltek sok részletet. A Bild am Sonntag című napilap és a Focus hírmagazin szerint viszont nagyjából minden negyedik kép eredetét már sikerült tisztázni.

Remekművek fillérekért

Előkerült két szerződés, amelynek alapján Hildebrand Gurlitt 1940-ben és 1941-ben összesen 315 képet megvásárolt a német államtól. A Bild am Sonntag idéz az 1940-es szerződésből, amely szerint Gurlitt 4 ezer svájci frankot fizet 200 alkotásért. A szinte fillérekért - darabonként csupán 20 svájci frankért - megszerzett olajfestmények, akvarellek, grafikák között van például Marc Chagall Séta című festménye, Pablo Piacsso Parasztcsalád című alkotása és Emil Nolde A hamburgi kikötő című műve, amelyek külön-külön is nagyságrendekkel többet érnek, mint amennyiért Gurlitt megvette az összes képet. Hasonlóan kedvező áron került hozzá adásvételi és csereszerződések alapján 1941-ben további 115 kép, amelyek mind megvannak az 1956-ban meghalt műkereskedő fia, Cornelius Gurlitt müncheni lakásában talált gyűjteményben.

A 315 kép állami, tartományi vagy önkormányzati fenntartású múzeumból került az elfajzottnak minősített alkotások begyűjtését irányító propagandaminisztériumhoz. A nem magánszemélyektől, hanem közintézményektől származó "elfajzott" művekre vonatkozó jogszabályok alapján ezeknek a képeknek a Gurlitt család a jogos tulajdonosa - véli a kölni vámnyomozó hatóság. Ezeknek az alkotásoknak a "visszaszolgáltatása, illetve kártérítési igények érvényesítése nem tűnik kivitelezhetőnek" - idézett az elemzésből a Focus és a Bild am Sonntag.

Ugyanakkor a gyűjtemény egy másik, 181 darabból álló része valószínűleg egy drezdai zsidó műgyűjtőtől származik, aki a náci hatalomátvétel után sorra megvált képeitől és végül külföldre menekült a terror elől. Ezeknek a képeknek már egészen más a jogi státusza, az úgynevezett elrabolt művek - ténylegesen elkobzott vagy kikényszerített adásvétellel, áron alul megszerzett alkotások - közé tartoznak, vagyis a tulajdonos örökösei igényt tarthatnak rájuk - írták a vámnyomozó hatóság szakértői.

A Bild am Sonntag szerint ugyanez vonatkozik legkevesebb további 13 képre, amelyeket sikerült azonosítani az üldözött zsidóktól elrabolt műkincsek sorsával is foglalkozó állami kutatóintézet, az elveszett kulturális javak koordinációs állomása (Lost Art Koordinierungsstelle) adatbázisában.

Hildebrand Gurlitt Joseph Göbbels propagandaminisztériumának megbízásából foglalkozott elfajzottnak minősített művek értékesítésével. Feladata az volt, hogy devizát szerezzen a múzeumoktól begyűjtött vagy zsidóktól megszerzett alkotásokért. Az eddigi adatok szerint számos képet saját magának vásárolt meg. A Süddeutsche Zeitung a héten arról írt, hogy a műkereskedőt a háború után a szövetségesek eljárás alá vonták, és több mint 100 festményt lefoglaltak tőle. Gurlittnak sikerült tisztáznia magát, és 1950-ben két kép híján az összes festményt visszakapta.

"Senkit sem zavart"

A Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung (FAS) című vasárnapi lap arról számolt be, hogy Gurlitt összesen 23 képet kölcsönzött egy tárlathoz, amelyet 1956-ban mutattak be New Yorkban és San Franciscóban. A 20. századi német művészetet bemutató amerikai kiállítást a német állam finanszírozta, és Gurlitt egyebek mellett Ernst Ludwig Kirchnertől, Paul Klee-től és Emil Noldétól származó alkotásokat kölcsönzött hozzá. Az pedig, hogy egyes művek korábban német múzeumok vagy üldözött német zsidók tulajdonában voltak, a jelek szerint "senkit sem zavart a német kormányzatban, és Amerikában sem" - írta a FAS.

A Bild am Sonntag szerint szombaton egy Stuttgart melletti településen a rendőrség további 22 képet foglalt le egy magánszemélynél. A lap szerint az illető Cornelius Gurlitt sógora, aki a müncheni műkincsfogásról szóló sajtóhírek hatására jelentkezett a rendőrségnél, és kérte, hogy szállítsák el és vizsgálják meg a tulajdonában lévő festményeket. Vasárnap a helyi rendőrség közölte, hogy 22 műtárgyat a tulajdonos kérésére elszállítottak, de azt nem erősítették meg, hogy Gurlitt rokonáról van szó. Közölték, hogy az ügy összefüggésben áll a müncheni esettel, de semmi nem utal bűncselekményre.

Cornelius Gurlitt ellen 2010-ben indult eljárás adózási bűncselekmények gyanújával, miután a 79 éves férfit egy Zürichből Münchenbe tartó vonaton ellenőrizték és feltűnően sok készpénzt találtak nála. Az eljárás során 2012 februárjában átkutatták müncheni lakását, ahol 121 bekeretezett és 1285 keret nélküli képre bukkantak. A gyűjtemény értéke elérheti az egymilliárd eurót. Eddig ismeretlen mesterművek is előkerültek, köztük egy Marc Chagall-festmény és egy Max Liebermann-kép.