Szerbia 2006 óta tagja a NATO Partnerség a Békéért programjának, és eddig megfigyelőként vett részt a hadgyakorlatokban - írja az MTI.
A belgrádi vezetés az utóbbi években többször is kijelentette, Szerbia katonailag semleges marad, és nem kíván csatlakozni sem a NATO-hoz, sem más katonai tömbhöz. A titói Jugoszlávia a hidegháború idején is tömbön kívüli politikát folytatott, és az el nem kötelezett országok mozgalmának egyik vezetője volt. A belgrádi álláspont ezen politika folytatásának is tekinthető lenne, ám a szerb közvélemény elsősorban nem emiatt ellenzi a csatlakozást a nyugati katonai tömbhöz. A NATO 1999-ben bombázásokkal kényszerítette arra a Szerbiát, hogy leállítsa a vérontást Koszovóban, és a szerb közvélemény ezt azóta sem bocsátotta meg.
A közös hadgyakorlat mégis egyfajta nyitást jelenthet a NATO felé, annak ellenére, hogy az utóbbi időszakban Belgrád főleg Moszkvától kapott katonai segítséget. Oroszország például kedvezményes áron adott el Szerbiának hat MiG-29-es repülőgépet, amelyek hamarosan megérkeznek az országba. Emellett Szerbia rendszeresen részt vesz az Oroszországgal és Fehéroroszországgal közösen szervezett Szláv Testvériség fedőnevű katonai gyakorlaton. (Hú, de jó Oroszországhoz tartozni!)
Szerbia szomszédos országainak legtöbbje már csatlakozott a NATO-hoz, vagy az atlanti integráció valamely lépcsőfokán áll, a szerb vezetés azonban többször is leszögezte, amennyiben felmerül, hogy Belgrádnak is csatlakoznia kell a katonai tömbhöz, a lakosság népszavazással dönthet majd az ügyben.