Tavaly a hazai össztermékhez (GDP) viszonyítva 6,4 százalékra nőtt Szlovénia államháztartási deficitje, szemben az előző évi 6 százalékkal és az előirányzott 5,5 százalékkal.
A szlovén statisztikai hivatal pénteki közleménye szerint a deficit az állami vállalatoknak nyújtott támogatás növekedése és a vállalati hitelekre vállalt állami garanciák lehívása miatt szaladt el.
Szlovéniának egészen 2007-ig, amikor bevezette az eurót, egyensúlyban volt a költségvetése, exportfüggősége miatt rendkívül súlyosan érintette azonban a világgazdasági és az euróövezeti válság. A gazdaság 2009-ben 8 százalékkal zsugorodott.
Janez Jansa miniszterelnök decemberben hivatalba lépett jobbközép kormánya az idén 3,5 százalékra akarja leszorítani a deficitet.
A kormány idén legalább 450 millió euróval tervezi lefaragni a kiadásokat a juttatások megkurtításával és a bérek 15 százalékos csökkentésével a közszférában. Ez nem lesz egyszerű, mert a szakszervezetek máris azzal fenyegetőznek, hogy népszavazást kényszerítenek ki a szükségprogramról, ha a kormány nem enyhít a tervezett intézkedéseken.
Népszavazás iratható ki Szlovéniában bárki által, aki képes 40 ezer támogató aláírást összegyűjteni, és a referendum eredménye kötelezi a kormányt.
Az utóbbi 16 hónapban hat, Borut Pahor balközép kormánya által elfogadott törvényt utasították el négy népszavazáson, ami súlyos koalíciós feszültségekhez és végső soron a kormány bukásához vezetett.
A rossz deficitadat az ország finanszírozását is megdrágíthatja. A szlovén szuverén adósság törlesztése leállásának kockázatára kötött piaci biztosítási csereügyletek (CDS) árazása az utóbbi egy évben háromszorosára, 323,7 bázispontra nőtt, és várhatóan tovább emelkedik.
A GDP-arányos szlovén államadósság tavaly csupán 47,6 százalék volt, messze elmaradt a 60 százalékos maastrichti kritériumtól, de az arány négy év alatt kétszeresére emelkedett. A GDP 2011-ben 0,2 százalékkal csökkent, és az idén további 0,9 százalékos visszaesés várható.