"Az importvámoknak valószínűleg több előnye is lenne az olajembargóhoz képest. A vámtétel fokozatos emelése révén a hazai gazdaság jobban tudna alkalmazkodni az árhatásokhoz, mint a mennyiség azonnali megvonásához" - áll az intézet kedden közzétett elemzésében.
Az importvámokat - az embargóval ellentétben - a stratégiai szempontokkal összhangban rugalmasan lehet a konfliktus éppen aktuális gazdasági és politikai dinamikájához igazítani.
Oroszország az olaj és az olajtermékek egyik fő szállítója. Az EU-n belül az orosz kőolajszállításoktól való importfüggőség nagyon heterogén, különösen a földrajzilag közel fekvő országok függnek nagymértékben az orosz olajtól.
Az év végéig fokozatos importkorlátozással járó uniós olajembargó a mennyiségi csökkenést az átmeneti időszakban az emelkedő olajárakkal ellensúlyozná, ami viszont stabilizálná Oroszország bevételeit. Az európai és az osztrák gazdaságra nézve viszont negatív következményei lennének. Az olajembargó fokozatos bevezetése időt is adhat Oroszországnak arra, hogy alternatív olajexport-stratégiákat dolgozzon ki, vagy csökkentse a termelés mennyiségét, ami az embargót kevésbé hatékonnyá teheti. Ezenkívül egy teljes olajembargó fokozná az oroszországi ellenintézkedések kockázatát is. Például az EU-ba irányuló földgázszállítások csökkentését.
Az elemzés szerint alternatív megoldásként jelenleg az orosz nyersolajra, kőolajtermékekre vagy földgázra kivetendő importvám van napirenden. A magas (tiltó) importvámok gyakorlatilag egyenértékűek lennének az import befagyasztásával.
Az embargóval ellentétben a vámok kivethetők tekintet nélkül az egyes uniós országok orosz olajtól való függőségére. Egyrészt, mert a vámok lehetővé teszik az orosz energiahordozók további beszerzését, másrészt a fogyasztók költségeit növelik ugyan az importvámok, de bevételt jelentenek a kormányok vagy az EU költségvetésének. Ezekből a bevételekből pedig enyhíteni lehet a legkiszolgáltatottabb csoportok terheit. Ezenkívül lehetséges az is, hogy középtávon a vámok egy részét az orosz termelők viselik majd az exportárak csökkenése révén - írta az MTI.