A dokumentum Muiznieks februári lengyelországi tájékozódásának eredményeit foglalja össze. Muiznieks az alkotmánybíróság helyzetét emelte ki, amely szerinte súlyos hatással van az emberi jogok védelmére. "A jogállamiság megköveteli, hogy az összes megoldás a jogállamiság tiszteletben tartásán alapuljon, és az alkotmánybíróság ítéleteit teljes körűen végrehajtsák" - hangsúlyozta.
Kifogásolta továbbá az új rendőrségi törvényt, amely a jelentés szerint összeférhetetlen az emberi jogokra vonatkozó nemzetközi joggal, mert szükséges óvintézkedések nélkül kiterjeszti a rendvédelmi szervek, a rendőrség és a titkosszolgálatok hatáskörét. Lehetséges hatalmi visszaélésektől óvott a biztos abban az összefüggésben is, hogy az új kormány ismét összevonta az igazságügy-miniszteri és a főügyészi posztot.
Muiznieks mindazonáltal megjegyezte, hogy hasonló megoldások más európai országokban is előfordulnak.A lengyel közmédia helyzetéről beszélve a biztos az ET elveivel ellentétesnek találta a tavaly decemberben elfogadott úgynevezett kis médiatörvényt, ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy a jelenleg folyamatban lévő, s az ET-vel is egyeztetett reform keretében a törvényhozók biztosítják a közmédia függetlenségét a politikai nyomásgyakorlástól.
Dohos konzervativizmus
A biztos további erőfeszítéseket szorgalmazott a nemek közötti esélyegyenlőség előmozdításában. A varsói hatóságokat arra is felszólította, hogy távolítsák el a lengyel jogszabályokból az összes akadályt, amelyek még mindig akadályozzák a nők hozzáférését a biztonságos és legális abortuszhoz. Lengyelországban jelenleg az abortusz abban az esetben megengedett, ha a terhesség nemi erőszak következménye, az anya élete veszélyben forog vagy a magzat visszafordíthatatlan károsodást szenvedett.
Muiznieks pozitívnak értékelte, hogy Lengyelország tavaly ratifikálta a nők elleni és a családon belüli erőszak megelőzéséről és felszámolásáról szóló ET-egyezményt, egyúttal fokozott erőfeszítéseket sürgetett annak végrehajtásában. Az isztambuli egyezmény jóváhagyását többek között a PiS képviselői ellenezték, arra hivatkozva, hogy az egyezmény ideológiai szempontból - a gender-elmélet bevonásával - közelíti meg az erőszakot, és ezzel aláássa a család hagyományos, nő és férfi kapcsolatán alapuló modelljét.
A kormánynak persze nem tetszik
Az Európa Tanács utoljára 2007-ben, a Jog és Igazságosság (PiS) előző kormánya idején készített hasonló jelentést. Az újabb dokumentum a tavaly októberi parlamenti választások utáni időszakra összpontosít, vagyis a PiS jelenlegi kormányzása alatt kialakult helyzetre.
A lengyel külügyminisztérium ugyancsak szerdán közzétett állásfoglalása éppen azt kifogásolja, hogy Muiznieks jelentésének elvileg a legutóbbi ET-jelentés utáni időszak egészére kellett volna vonatkoznia, ezzel szemben csak az utóbbi félév kormányzati lépéseit veszi szemügyre. Így a dokumentum aránytalan és szelektív - írta Aleksander Stepkowski külügyminiszter-helyettes.
A lengyel külügyi tárca szerint a jelentés teljesen mellőzi azt a beszámolót is, amelyet Muiznieks februári varsói látogatása alkalmából a lengyel kormány készített, és amely a jelenlegi kabinetnek "az emberi jogi elvek megerősítésére irányuló" intézkedéseit ismertette. Azt, hogy az említett dokumentumot semmilyen, akár bíráló elemzésnek nem vetették alá, jól szemlélteti a jelenlegi ET-biztos különleges hozzáállását a lengyel kormánnyal való együttműködéshez - áll a lengyel állásfoglalásban.
A külügyminisztérium kifogásolja továbbá azt, hogy az ET-jelentés állításait - például az abortusztilalomra és a főügyészségre vonatkozókat - nem támasztották alá adatokkal. A dokumentum magas fokú általánossága és az állítások pontatlansága megnehezíti a biztosi javaslatok megvalósítását - szögezi le Stepkowski.