Két nappal azt követően, hogy Angela Merkel német kancellár elnézést kért a koronavírus-járvány kezelésében elkövetett hibájáért – végrehajthatatlanul szigorú korlátozásokat javasolt húsvét idejére –, Emmanuel Macron francia államfő világossá tette, hogy semmilyen eddigi intézkedését nem bánta meg – kezdi a járvány és az elnök választási esélyeinek összefüggését elemző cikkét a Bloomberg. Ezt a magabiztosságot az sem ingatta meg, hogy Franciaországban is elszabadult a járvány az ellenőrzés alól, miután Macron felülbírálva az egészségügyi miniszter óvatosságra intő tanácsát, és a korai szigorítás helyett a gazdaság működésben tartását részesítette előnyben.

Az elnök vélhetően nem bánja azt sem, hogy az AstraZeneca oltásával kapcsolatos ellentmondásos nyilatkozatai általánosságban is gyengítették a vakcinákkal szembeni gyanakvást, miközben az orvosok aggódnak, hogy nem tudnak elég intenzív ágyat biztosítani a koronavírus-betegeknek. - Igazunk volt – felelte a napokban, arra a kérdésre, miért halogatták a szigorításokat. - Nincs okom a megbánásra, nincs kudarcérzésem.

Egy év múlva a választók is véleményt nyilvánítanak Macron teljesítményéről az elnökválasztásokon. Várható ellenfele az elnökválasztás kétszereplős második fordulójában, Marine Le Pen, a radikális jobboldali Nemzeti Gyűlés elnöke egy tévéinterjúban azt mondta, ő nem virológus, hanem jogász. Ezzel arra célozott, hogy az elnöki PR egészségügyi szakértőként tálalja Macront a nagyközönségnek, amit nem igazol vissza válságkezelési teljesítménye.

Tévedhetetlen, de ez normális

- Nagyon ritkán fordul elő, hogy a francia elnökök elnézést kérnek valamilyen hibájukért, mivel tévedhetetlennek akarnak mutatkozni – mondja Jean Garrigues történész. - Az emberek azonban valószínűleg készen állnak arra, hogy bocsánatkérést halljanak Macrontól a válságkezelés cikk-cakkjaiért. Ezzel enyhíthetné azt az imázsát, hogy távolságot tart az utca emberétől, és nem idegen tőle az arrogancia.

Az államfő helyzetét ugyanakkor nem könnyíti meg, hogy a francia az egyik legerősebben oltásszkeptikus nemzet a világon. Az egyik friss közvélemény-kutatás szerint a franciák több mint fele nem bízik az oltásokban, amin az sem változtat, hogy dühöng az országban a járvány harmadik hulláma. Eközben a vakcinát elfogadót beoltása vontatottan halad. Március végére a lakosság 10 százalékát tudták ellátni ezzel a védelemmel, miközben az EU-ból kilépett Egyesült Királyságban a felnőttek több mint fele kapta meg legalább az első dózist.

Spekulációk a közhangulatról

A kormány egyik minisztere neve elhallgatása mellett azt mondta a Bloombergnek, hogy szerinte a mostani zavarok már az év közepére a távoli emlékezet homályába vesznek. Macron szerint addigra minden felnőttet megszúrnak, aki elfogadja az oltást. Egy kormányzati tanácsadó szerint a választók jövő májusban már csak az elnök sikereire fognak emlékezni, nem a mostani mizériára.

A sikerek közé tartozik, hogy rávette a németeket a közös uniós hitelfelvételre a válság utáni helyreállítás finanszírozásához, hogy a francia kórházak állják a nagy terhelést, hogy az iskolák továbbra is nyitva vannak, és hogy az egy főre eső halálozási adat jobb a britnél vagy az amerikainál. Az Macron mellett szól, hogy a francia vállalatok a kormány támogatásával nagyvonalúan adtak a kényszerszabadságokat, elkerülve a nagy elbocsátásokat, illetve hogy a GDP idén hat százalékkal nőhet, ha teljesülnek az előrejelzések.

A gazdasági károk elkerülésének igényével magyarázta Macron, miért nem vezettek be szigorításokat már januárban. Végül a szelektív megoldás mellett döntött, ami Párizs és környékének lezárásához vezetett. A Bloomberg megjegyzi, hogy az Egyesült Királyságban egy éve megpróbálták ezt a módszert, de nem vált be.

Támad a kihívó

Eközben Le Pen kőkeményen támadja Macron válságkezelését. Szerinte a kormány stratégiája olyan, mint amikor döglött kutya úszik le a folyón az árral irányítás nélkül. Emellett bírálja az államfőt azért, hogy a válság elején nem zárta le Franciaország európai uniós határait. Természetesen úgy véli, hogy az ország gyorsabban haladna az oltással, ha nem a közös uniós vakcinabeszerzésre hagyatkozott volna, hanem önállóan próbált volna oltást beszerezni. Le Pen pártjának tagjai is sorozzák az elnököt, egyikük sokadszorra is arroganciával vádolta, Jordan Bardella, a pártelnök asszony helyettese szerint Macron gyerekként kezeli a választókat.

Az ellenfél látható ereje késztette az államfőt arra, hogy elmúlt egy évben egyre többet vegyen át annak témáiból. Kemény fellépést ígér a bűnözéssel és az illegális bevándorlással szemben, igyekszik kialakítani a francia iszlám mint világias vallás imázsát. Még azt is megtette, hogy keményvonalas politikust nevezett ki belügyminiszternek, aki szigorú szavakkal beszél a multikulturális jelenségekről. Az iszlamistákról alkotott véleménye lényegében nem különbözik a radikális ellenzék gondolkodásától.

Megfigyelők szerint Macron arra számít, hogy elnökválasztás második fordulójában, amikor már csak Le Pennel áll majd szemben, könnyű győzelmet arat, mert a progresszív szavazók mellé állnak. Ugyanakkor nem lehet kizárni azt a lehetőséget, hogy jobbra fordulása miatt úgy látják őket hogy egyik kutya, másik eb, és otthon maradnak. Macron népszerűségi indexe 37 százalékkal magasabb, mint a baloldali Francois Hollande és a jobboldali Nicolas Sarkozy mutatója volt egy évvel a szavazás előtt. Két elődje egy-egy cikluson át volt Franciaország elnöke. A kiszámíthatatlanul alakuló járvány azonban könnyen kiszámíthatatlanná teheti a jövő évi franciaországi elnökválasztás eredményét is.