Úgy tűnik, hogy ezek az intézkedések olyan módon „haraptak bele” a Kreml költségvetésébe, ahogyan az Ukrajna elleni orosz invázió megtorlásaként kiszabott egyéb gazdasági szankciók nem. Janis Kluge, a Német Nemzetközi és Biztonsági Ügyek Intézetének főmunkatársa szerint a Kreml olaj- és földgázból származó januári adóbevételei a Covid 2020-as mélypontja óta a legalacsonyabb havi összegek közé tartoztak – írja a Politico.
Kluge megjegyezte, hogy míg Oroszország 2023-as költségvetése 9000 milliárd rubel (45 ezer milliárd forint) fosszilis energiahordozókból származó bevétellel számol, januárban mindössze 425 milliárd rubelt (2145 milliárd forint) kapott olaj- és gázadóból, ami körülbelül a fele a tavalyi év azonos hónapjához képest. A főmunkatárs szerint ez kifejezetten rossz kezdetnem számít.
Oroszország Európába irányuló gázeladásai is összeomlottak - részben Moszkva saját energetikai zsarolásának eredményeként -, az Európai Bizottság legutóbbi megerősített havi adatai szerint az import részaránya a 2021-es év egészére vonatkozó mintegy 40 százalékról 13 százalékra csökkent 2022 novemberére. A Kreml kasszájának legfontosabb tétele viszont az olaj.
Pénteken az uniós országok két árplafonról állapodtak meg, amelyek egy 55 napos átmeneti időszakot követően még idén hatályba lépnek. A 100 dolláros felső határ a „prémium” olajtermékekre, köztük a dízelre, a benzinre és a kerozinra vonatkozik majd. A „diszkont” termékekre, például a fűtőolajra, a naftára és a fűtőolajra 45 dolláros plafon lesz érvényben.
Az uniós tilalom és a G7-ek árplafonjai párhuzamosan működnek. Míg az EU betiltja az orosz olajat, és ezzel elvág egy létfontosságú piacot, az árplafonok biztosítják, hogy az eurózónában és más G7-országokban székhellyel rendelkező biztosítók és szállítmányozó cégek ne legyenek teljesen elzárva az orosz olaj globális kereskedelmének megkönnyítésétől. Továbbra is megtehetik, de csak az árplafonok alatt.
A Kreml hatékony megszorongatása
Kína, India és más országok egyre több orosz nyersolajat vásárolnak fel, ezzel pótolva az Európával folytatott kereskedelem kiesésének egy részét. Mivel azonban tudják, hogy Moszkvának kevés alternatív piaca van, a vevők le tudták szorítani az árat. „Az Oroszország által adható árengedmények, amelyeket partnerei követelhetnek, erősek, és itt maradnak” –mondta az Európai Bizottság egyik magas rangú tisztviselője. Az orosz Urals nyersolaj hordónként 50 dollár körül mozog, mintegy 30 dollárral az irányadó Brent nyersolaj ára alatt.
Úgy gondolom, hogy az Unió és a G7-ek általában véve elégedettek lehetnek azzal, ahogyan a dolgok eddig alakultak az olajembargó és az árplafon tekintetében. A globális olajpiacokon nem volt turbulencia, ugyanakkor Oroszország bevételei jelentősen csökkentek. Ennek legfőbb oka az, hogy csökkent az az ár, amelyet Oroszország a nyersolajáért kap
– jegyezte meg Janis Kluge.
A kérdés az, hogy az Európai Unió fenn tudja-e tartani az Oroszországra gyakorolt gazdasági nyomást anélkül, hogy ezzel saját magának is ártana. Az olajpiacok az EU decemberi nyersolajtilalma óta figyelemre méltóan rugalmasnak bizonyultak, az exportáramlások egyszerűen eltolódtak: Ázsia most több orosz nyersolajat vesz fel - gyakran kedvezményesen -, míg más közel-keleti és amerikai termelők beszálltak Európa ellátásába.
„Egyelőre valószínűnek tűnik, hogy a globális kereskedelem hasonló átrendeződésére kerül sor az olyan olajtermékek, mint a dízel esetében is. A termékek átcsoportosítása ugyanúgy megtörténik, mint a nyersolaj esetében” - mondta Claudio Galimberti, a Rystad Energy elemzési vezető alelnöke.
Az olajtermékekre vonatkozó szankciók jellege azt jelenti, hogy semmi sem akadályozza meg, hogy az orosz nyersolajat harmadik országba exportálják, finomítsák, majd újraexportálják az Unió területére, ami azt jelenti, hogy India és más országok egyre fontosabb olajtermék-beszállítóivá válnak a Nyugatnak.
Kína és India, valamint a Közel-Kelet és Észak-Afrika más országai is fel fogják vásárolni az orosz olajtermékeket, amelyek már nem kerülnek közvetlenül Európába, így saját finomítói kapacitásuk felszabadul, és még több terméket állíthatnak elő, amelyet Európába és máshová értékesíthetnek.
The EU’s energy war with Russia has entered a new phase.
— POLITICOEurope (@POLITICOEurope) February 7, 2023
There are signs that the Kremlin is starting to feel the pain.https://t.co/obK0hba6XH