Alapjaiban fenyegeti a német ipart az energia drágulása, a kormánynak ezért azonnal további tehercsökkentő intézkedéseket kell tennie, különben csődök és társadalmi-gazdasági zavarok következnek – mondta a német iparszövetség (BDI) elnöke.

Az érdekképviselet egy szerdán ismertetett felmérésre hivatkozott, amely szerint a közepes méretű vállalatok jelentős része már visszafogta vagy le is állította a termelést, és mérlegeli, hogy inkább külföldön folytassa tevékenységét – írja az MTI. A BDI (Bundesverband der Deutschen Industrie) - az egyik legnagyobb német gazdasági érdekképviselet, a felmérést mintegy 600 cég részvételével készítették. 

A költségek rohamos emelkedése miatt a vállalkozások 42 százaléka arra kényszerül, hogy elhalassza az éghajlatvédelemmel összefüggő beruházásait. Az egyik vezető gazdaságkutató intézet, a kölni IW (Institut der deutschen Wirtschaft Köln) adatai szerint a koronavírus-világjárvány és Oroszország Ukrajna elleni háborúja eddig már 70 milliárd euróval vetette vissza a német vállalatok beruházásait – írta a Handelsblatt című üzleti lap a BDI felméréséről készített összeállításában.

A kapcsolódó szolgáltatásokkal együtt a német hazai össztermék (GDP) nagyjából egyharmadát biztosító iparvállalatok érdekképviseletének felmérése szerint a szektor közepes méretű cégeinek csaknem 10 százaléka már csak a termelés visszafogásával vagy teljes felfüggesztésével tud védekezni a drágulás ellen.

Nagyjából 25 százalékuk azt mérlegeli, hogy külföldre telepíti termelőkapacitásait.

A legnagyobb bajban az úgynevezett energiaintenzív ágazatok szereplői vannak. Egy tonna alumínium előállításához hozzávetőleg 15 megawattóra (MWh) villamosenergiára van szükség, ami az augusztusi - MWh-nként 600 eurós - ár mellett tonnánként 9000 eurós áramköltséget jelent. Azonban a világpiacon nagyjából 2400 eurót adnak egy tonna alumíniumért, vagyis a német cégek tonnánként 6600 euró veszteséget termelnek.

A WVM fémipari érdekképviselet (Wirtschaftsvereinigung Metalle) szerint a kormánynak azonnali pénzügyi segélyt kell nyújtania az energiaintenzív ágazatokban termelő cégeknek. A gyors, és a lehető legkevesebb bürokráciával járó segítség elmaradása miatt "visszafordíthatatlan károk" keletkezhetnek a német ipar szerkezetében. Az ipari áram átlagára az utóbbi tíz évben MWh-nként 41,74 euró volt, az augustusi ár alig egytizede.

A BDI vezetője, Siegfried Russwurm is, szerint a kormány újabb, ezúttal 65 milliárd eurós tehercsökkentő programja nem segíti eléggé a vállalkozásokat. Úgy látja, a gazdaságot "Németország történetének legnagyobb energiaválsága" sújtja, amelynek kormányzati kezelése nem megfelelő.