A CE Oltenia, azaz az Oltenia Energetikai Komplexum, Románia legnagyobb áramtermelő vállalata elkészítette átalakítási tervét, amely a szén felhasználásának teljes kivezetését tartalmazza. A régi tüzelőanyag helyét a földgáz felhasználása és a napenergia veheti át. A tervek szerint a fejlesztés hosszú ideig elhúzódna, de a nagyját 2026-ig lebonyolítanák. Ennek az a feltétele, hogy a következő bő öt évben hétmilliárd lejt fordítanának beruházásokra - derült ki a bne IntelliNews régiós hírportál összefoglalójából. (Ez az összeg 511 milliárd forintnak felel meg, ami közel 15 százalékkal meghaladja a budapesti 4-es metró építési költségét - a szerk.)

A román energetikai cég fokozatosan akar átállni a tisztább energia termelésére, leépítve a szénalapú áramtermelést és bezárva a komplexum szénbányáit. A terv szerint az energiatermelés szén-dioxid-kibocsátása 38 százalékkal  kell, hogy csökkenjen. A kormány - egyetértve a vállalat vezetésével - a gyökeres átalakítást tekinti az egyetlen lehetőségnek arra, hogy a vállalat fennmaradhasson.

Az Oltenia Energetikai Komplexum tavaly 860 millió lej veszteséget számolt el a pénzügyminisztérium adatai szerint; ez a szám azonban már jobban mutat, mint a 2018-as, amikor a cégnek mínusz 1,13 milliárd lej volt az éves gazdasági eredménye. A gyakorlatilag a román MVM-nek tekinthető vállalatkomplexum forgalma tavaly 3,1 milliárd lej volt, tavalyelőtt pedig 2,8 milliárd lej.

Jön az Európai Bizottság

Az átszervezési programot augusztus végéig elküldik az Európai Bizottságnak, amely 2020 februárjában szigorú feltételekkel járult hozzá a CE Oltenia és a román nemzeti légitársaság, a Tarom állami támogatásának folytatásához. A bizottság azzal a feltétellel engedélyezte a két cég szubvenciójának meghosszabbítását hat hónappal, hogy vagy benyújtatnak egy-egy hiteles átalakítási tervet, és a hiteles úgy értendő, hogy az Európai Bizottság meggyőzőnek találja azokat, vagy fel kell számolni a cégeket.

A bukaresti kormány idén 1,2 milliárd lejt utalt át az Oltenia Energetikai Komplexum számlájára állami segítségnyújtásként. (Ez is igen szép summa: a mintegy 88 milliárd forint, ami meghaladja a budapesti Megyeri-híd építési költségét - a szerk.) Virgil Popescu a román energetikai miniszter azonban az utaláskor világossá tette: képtelenségnek tartja az összeg visszafizetését hat hónapon belül, ezért az nem is elvárás.

Ugyanaz a nóta

Romániában sem néz ki másként a szénerőművekre váró kényszerpálya, mint máshol Európában: évek óta egyre nyilvánvalóbban zsugorodik a szén szerepe az energetikában. Ennek a leharcolt erőművek mellett leginkább a klímapolitikai kötelezettségvállalások, illetve az EU-ban működő karbonadó emelkedése az oka. Összességében ezek egyre kevésbé teszik versenyképessé a szénerőműveket a megújuló energiás beruházásokkal szemben.Olyannyira így van ez, hogy májusban az Egyesült Királyságban több mint egy hónapig teljesen mentesítették az energiamixet a szénerőművi betáplálástól - annak köszönhetően, hogy az utóbbi öt évben a brit energiarendszer szénfogyasztása 92 százalékkal csökkent. Németországban az a forgatókönyv látszik érvényesülni, amiről a Napi.hu-nak tavaly nyáron beszélt Martin Kaiser (a Greenpeace németországi vezetője). De ez igaz az egyetlen még működő magyar szenes erőműre is, az idén állami tulajdonba került Mátrai Erőműnek 2025-ig van engedélye úgy, hogy tavaly is és idén is masszívan veszteséges az erőmű működtetése.A szénerőművek megítélése az EU-n kívül is romlik, Ausztráliában a legnagyobb szenes erőmű energiatárolós rendszerre való átépítési tervét éppen most fogadták el, a balkáni kudarcnak az lett a következménye, hogy sem az EU, sem az EBRD nem ad támogatást nem csak szenes, de semmilyen fosszilis energiatermelő projekthez sem. És a nagy fogadkozások ellenére, Trump szénpuskája is besült..

Csak semmi kapkodás

A román kormány e helyett prezentálja azt az átalakítási tervet az Európai Uniónak. Ez a lignitbányászat fokozatos leépítéséről is szól, ami azonban még 2030 után is tartani fog, és a bányák, illetve a szénerőművek leszerelését még további, nagyjából kétmilliárd lejjel meg kell majd támogatni.  Mindeközben azonban a komplexumnak 2026-ig 2000 megawatt (MW) új áramtermelői kapacitást kellene telepítenie. Ez nagyjából megegyezik azzal a termelőpotenciállal, amije a jelenlegi paksi atomerőműnek van.

A 2 GW friss energiatermelő erő a következő bontásban épülhetne: 700 MW kapacitással létesítenének nyolc napelemes erőműparkot, 10 MW-ra fejlesztenék fel a felújítandó Turceni városi mikrovízerőművet, és mintegy 1300 MW gázerőműves potenciált telepítenének Turcenibe és Isalnitába.

Az Oltenia Energetikai Komplexum Románia második legnagyobb áramtermelő vállalata, az ország elektromosenergia-termelésének nagyjából negyedét állítja elő. A cég több erőművet üzemeltet és az olténiai medencében jelentős mennyiségű szenet bányászik.

A cég az elmúlt időszakban a többezres létszámleépítés után is 13 ezer embernek adott munkát. A friss átalakítási terv úgy számol, hogy a technológiai váltásra való átállás új munkahelyeket is teremt - és ezeket legalább részben a meglévő alkalmazottak átképzésével tölthetné fel a CE Oltenia.