Törökország energiahordozó-szükségletének túlnyomó többségét importálja. Emiatt is jelent hosszútávon komoly problémát a leértékelődő líra: ez drágítja az ilyen behozatalok kifizetését, mivel az olaj és a földgáz árát is nagyrészt dollárban denominálják. A devizakészletek gyorsabban fogynak, mivel logikus a korábban olcsón vett tartalékot felhasználni, mint most drágán váltan. De később ez is megbosszulja magát, mivel nehézségként jelentkezhet azon török ​​vállalatoknál, amelyek jelentős mértékben vettek fel hiteleket amerikai dollárban - nekik most ugorhat meg a törlesztőjük.

Míg a nemzetközi piacokon YTD-alapon nagyjából 6 százalékkal drágult a kőolaj, addig a törököknek - köszönhetően a líra/dollár árfolyam elszállásának - ez összesen 60 százalékos áremelkedést jelent. Múlt hét csütörtökön emiatt már a ​​kormány növelte a benzinre és a dízelre kivetett különleges fogyasztási adót. A lépés segíthet elkerülni, hogy a költségvetésükben keletkezzen egy hatalmas lyuk, de a problémát nem szünteti meg: Ankara májusban csökkentette ezt az adót, az elnökválasztás előtt, hogy ezzel is biztosítsa Recep Tayyip Erdogan elnök teljhatalmának kiteljesedését, vagyis most egy nagyon alacsony szintről kell emelni, ami behatárolja a lehetőségeket - veszi sorra a piac állapotát a Wall Street Journal.

"Törökországot két negatív hatás érte az idén: ez a feltörekvő piacok közül az, amelyik a leginkább függ a dollártól, melynek árfolyama folyamatosan erősödik, miközben ez az egyik leginkább kőolaj- és gázfüggő gazdaság" - mondta a lapnak Brad Setser, az amerikai Külkapcsolatok Tanácsának (CFR) közgazdásza. "A kettős folyamat következménye az, hogy sokkal nehezebb kilépni a válságból" - tette hozzá a szakértő.

Jöhet az energiaválság

Az energiabehozatal teszi ki a török​​ folyó fizetési mérleg hiányának több mint kétharmadát. Ez most a GDP 5,5 százalékát teszi ki. Törökországnak egyetlen reménye az, ha sikerül olcsóbb nyersanyag-behozatali forrást találnia. Az olajfüggő gazdaságban így nem kellene a termelés visszaesésétől félni és a devizaállományban is marad tartalék a hitelek kiegyenlítésére.

A külföldi energia iránti igénye közelebb hozhatja Recep Tayyip Erdogant a térség két nagy olajhatalmához: Iránhoz és Oroszországhoz. Így a jelenlegi válság geopolitikailag is érzékeny kérdéssé kezd válni" - jelentette ki Trieu Pham, a holland bank ING feltörekvő piaci szakértője, aki szerint Teherán és Moszkva barátsága újabb szálka lehet a török-amerikai viszonyban, amely már így is annyira feszült, hogy jó részt az lökte Törökországot válságba.

Oroszország vezető diplomatája, Szergej Lavrov, ezen a héten Isztambulba repült, hogy támogatásáról biztosítsa Erdogant. A találkozó után azt mondta, Oroszország és Törökország mérlegelheti a dollár ejtését a kétoldalú kereskedelemben. A török és az orosz gazdaságnak is jót tehetne egy ilyen lépés, ha éppen nem az elszigetelődésüket fokozza. (A török-orosz barátkozással ebben a cikkben foglalkoztunk részletesen.)

Keletre már eddig is kacsintgattak

Törökország már az iráni olaj egyik legnagyobb felvásárlója. A perzsa országgal szemben életbe léptetett legutóbbi amerikai szankciók egyelőre hátrányosan érintették a török vállalatokat: az ország legnagyobb finomítója és nyers importőre, a Tupras már csökkentette az iráni behozatalt. Eddig azonban Törökország konzisztens vásárló maradt. Ehsan Khoman, a MUFG Bank Zrt. Közel-keleti kutatási vezetője a WSJ-nek nyilatkozva arra jutott, hogy a válság viszont abba az irányba tolhatja az országot, hogy még többet üzleteljen Teheránnal. De a szint egyelőre a 174 000 hordó/nap tartományban maradhat.

Ugyanis a vásárláshoz Törökországnak hitelre lesz szüksége, ezt pedig a szakértő szerint nehezen találhatnak: bármelyik bank is ad pénzt, az amerikai szankciókkal nem biztos, hogy dacolni akarna. A múltban Törökország aranyat adott az importált iráni energiahordozókért, de 2012-ben  az USA szigorította szankcióit, megtiltva a nemesfémek Iránba vitelét is.

Világszinten is baj lehet

A Wall Street Journal fejtegetése szerint Törökország energiaéhsége a globális olajpiacokra is kihatással lehet. Miközben Törökország olajigénye a világ keresletének csak mintegy 1 százaléka, az Egyesült Államok Energiainformációs Igazgatósága szerint 2010 és 2016 között a leggyorsabban növekvő olaj- és gázfogyasztók közé tartozott a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet tagjai között. Teljes energiafogyasztása 2017-ben mintegy 10 százalékkal emelkedett, a BP éves statisztikai áttekintése szerint. Vagyis nem is a mostani, hanem inkább a jövőben felvételi erejének esetleges kimaradása nyúlhat bele a piac alakulásába.

Ha pedig ez önmagában nem lenne elég, a török válság a többi feltörekvő piacra is átgyűrűzhet - köztük a magyar, az indiai, a brazil, az argentin gazdaságokba is -, ami dominót indíthat el az olajkereskedelemben is. Ha ugyanis a lassan a világ ötödik legnagyobb gazdaságává előlépő India termelése a bizalmatlanság miatt visszaesik, akkor az energiahordozók iránti igénye is lecsökkenhet.

"Ha ez a helyzet Törökországban nem oldódik meg hamar, a számadataink erős kockázatokat jeleznek előre a piacokon" - mondta Michael Dei-Michei, a bécsi székhelyű JBC Energy kutatási vezetője.

Próbálták visszarántani a lírát

Ahogy a Magyar Nemzeti Bank is az ultralaza monetáris politika híve, úgy a jegybanki jogkört is magához ragadó Erdogan is a kamatemelések nagy ellenzője. Márpedig a 15 százalékos infláció megfékezésének átmenetileg hatékony eszköze lehetne a szigorítás.

Viszont a török pénzügyminiszter, Berat Albayrak csütörtökön több mint hatezer befektetőnek tartott konferenciahívást, ahol a kormány gazdasági lépéseiről beszélt. Azzal a kijelentésével, hogy a növekedést fenyegető intézkedések nélkül szorítanák vissza egy számjegyű sávba az inflációt, tulajdonképpen megerősítette, hogy nem lesz további kamatemelés. A többi állítása - hogy hazája bankrendszere jól szerepelt az elmúlt időszak stressztesztjein, hogy nem kérnek az IMF segítségéből, illetve, hogy nem korlátozzák a tőkeáthelyezéseket - csak ideig-óráig nyugtatták meg a piacokat.

A dollárral szembeni líraárfolyam ugyan csütörtök estig benézett az 5,5-ös kurzus alá is, pénteken már a 6,2-es tartományba is átmozdult. Így sok út nem marad Erdogan számára, várhatóan tényleg igénybe veszi a felajánlott orosz energiahordozókat, valamint megpróbál Irántól is olajat venni.

Jön az amerikai pofon, ha kell

Viszont utóbbival csak még jobban megégetheti magát: Albayrak csak alig néhány mondatot szentelt a csütörtöki konferencián a Halkbank ügyére, de az Egyesült Államok, ha akar, onnan még adhat egy nagy pofont a török gazdaságnak. Albayrak azt közölte, nem számítanak a az állami bank megbírságolására miután annak volt igazgató-helyettesét az amerikai ügyészek négy rendbeli összeesküvésben és egy rendbeli banki csalásban találták bűnösnek még januárban. A vád szerint a bankár különböző trükkökkel játszotta ki az amerikai Irán elleni szankciókat, olajat behozva a keleti szomszédtól, így pénzhez juttatva a teheráni rezsimet. Az ügyben felmerült, hogy az Egyesült Államok jelentős bírságot róna ki a pénzintézetre, de az még nem dőlt el, hogy ezt tényleg meglépik-e.

Ha a büntetés elérné az egy milliárd dolláros tételt, már az maga alá gyűrheti a török bankrendszert, de egy újabb kísérlet az iráni olaj megvásárlására még egy bírságot hozna. Az pedig már elindítaná a dominót az ország pénzintézeteinél, hiába feleltek meg akármilyen stresszteszten. Addig is viszont a világ aggódhat, hogy a válság terjedésétől tartva a kőolaj-kitermelők visszafogják a piacokra öntött olaj mennyiségét, elindítva egy komoly drágulást.

A szankciók miatt van ok az aggodalomra: Donald Trump amerikai elnök már péntek este arról beszélt - a Euronews beszámolója szerint -, hogy kész újabb tiltásokat és korlátokat életbe léptetni, ha nem engedik szabadon a házi őrizetben lévő amerikai lelkészt, akik a törökök kémkedéssel gyanúsítanak. Erdoganék ezt egyelőre azzal próbálják meg bagetellizálni, hogy a német és a francia kormányok is támogatásukról biztosították a török gazdaságot. Kérdés, hogy ez megnyugtatja-e a piacokat.

A fotó forrása: Adem Altan/AFP.