Az európai energiaválság csúcspontján, tavaly nyár végén mind a gázár, mind az áramár az égig emelkedett az európai piacon. A korábbi években átlagosan 20 euró/megawattórás gázár 300 euró fölé került, az elmúlt évtizedben átlagosan 50-60 euró/megawattórás áramár pedig 1000 euróig.

Eltérő csökkenési ütem

Ott fordulat következett, miután ilyen árak mellett elkezdett özönleni a cseppfolyósított (LNG) gáz Európába az orosz helyett, de a csökkenés nagy volatilitással, időnkénti jelentős árfelpattanásokkal zajlott a gáz esetében. Az áramár csökkenése kisimultabb módon történt, viszont így lassabb is lett, mivel a gázt könnyebb volt pótolni, az áramot azonban a kontinensen kell megtermelni, és nem olyan egyszerű váltani az áramtermelési üzemmódok között.

A gázár már az év első felében visszaesett majdnem 20 euróig, azonban az túl alacsonynak bizonyult, mivel azóta jellemzően 45 euró körüli ár alakult ki. Az áram ára 200 euró/megawattóráig gyorsan visszatért, onnan azonban csak lassan csökkent tovább, így szemben a gázzal, amely a járványidőszak előtt jellemző ár nagyjából dupláján stabilizálódott, az áram arányában ennél drágább volt, egészen mostanáig, amikor a a német piacon már 110 euróért lehet jövő évi szállítású áramot vásárolni.

Döntő szerep jutott a francia atomenergiának

A Bloomberg szerint annak oka, hogy az áramár arányában feljebb maradt, az volt, hogy az óriási francia atomerőmű kapacitás jelentős hányada kiesett az év során karbantartási munkák miatt. Mostanra azonban ezek jórészt befejeződtek, így az atomerőművek nagy része üzemel, a francia piac ellátása mellett már exportra is tudnak áramot termelni. 

Kisebb fogyasztás, megújulók

Az atomenergia mellett szerepet kapott az is, hogy a tavaly visszaeső fogyasztás idén is viszonylag alacsony maradt: a fogyasztók a magasabb árak miatt energiatakarékosabbak lettek, az energiaigényes iparágak egy része pedig eddig újra sem indult a magas árak miatt. Emellett sikerült a megújulók szerepét is növelni, és végül most már a korábban megkötött drága gázszerződések kifutásával a gázerőművek is a mostani piaci árak környékén kapják a gázt, így kiárazódnak az utolsó tavalyi hatások.

Hazai hatás

A hatás vélhetően a hazai árakra is hatással van, csak ez kevésbé látványos, miután a lakossági árak teljes mértékben rögzítettek. Az átlagfogyasztásig, a régi, úgynevezett rezsicsökkentett árak vannak érvényben, fölötte ennek duplája az ár, miközben a gáz esetén hétszeres a szorzó. A gázt így sokkal drágábban kapják a szint fölött a fogyasztók, mint a piaci ár, az áram esetében viszont eddig az átlagfogyasztás fölötti szint is alacsonyabb volt a piacinál, így a költségvetés terheit erősen csökkenti az alacsonyabb ár.