Hiába dönt rekordokat a szénalapú energia csökkenése, még nagyon messze vagyunk attól, hogy tiszta energiára álljunk át. Ez a szummája a londoni székhelyű, független klímakutató szervezet, az Ember frissen kiadott jelentésének, mely 2000-2019 között 224 ország energiatermelését vizsgálta.
Az Ember Global Electricity Review 2020 jelentésének adatai alapján a világ tavalyi energiatermelésével kapcsolatban ezek ma a főbb megállapítások:
- az energiaszektor kibocsátása 2 százalékkal csökkent, a szénalapú termelés 3 százalékkal, ez mindként vonatkozásban a legnagyobb éves csökkenés 1990 óta
- Kínában nő a szénfelhasználás és - az Európai Unió és Egyesült Államok csökkenő mutatóival párhuzamosan - 2019-ben először már a világ szénalapú energiatermelésének több mint feléért felelős.
- Az esés hiába rekord, túl sok egyszeri tényező is szerepet játszott, azaz még nem lehet trendről beszélni.
- A világ szén alapú energiatermelésének 87 százalékáért 10 ország felelős, de egyikben sem történt tényeleges vállalás ennek csökkentésére. Németország kivezeti a szenet az energiamixéből, de a vállalása - hogy mindezt csak 2038-ra vállaja - így sincs összhangban a klímaegyezmény kitűzött céljaival.
- Ugyancsak rekordott döntött a szél- és napenergia termelés növekedése; a 15 százalékos ugrásnak köszönhetően így már a világ energiatermelésének 8 százalékát adja a napenergia. A Párizsi Egyezményben foglalt célok eléréséhez azonban minden évben 15 százalékos növekedésre lenne szükség - és ez egyre nehezebb lesz.
- A napenergia térnyerése ráadásul az Egyesült Államokban még nehezebb lesz, mert a szén visszaszorulását ott a gázra való átállással segítik leginkább.
- Az Európai Unióban 18, az Egyesült Államokban 11, Kínában 9, Indiában 8 százalék a szél- és napenergia részesedése.
Ami a legjobb úton járó "bezzeg" Németországot illeti: az Ember velük sem teljesen elégedett. Ezt erősíti meg az is, hogy múlt pénteken dörgedelmesen beolvasott a német kormánynak Hans-Josef Fell (az Energy Watch Group elnöke, aki korábban - 15 évig - volt bundestagi zöld politikus) a legújabb energiapolitikai sumákolások miatt.
Fell szerint a március 5-én benyújtott törvénytervezet - mely "A széntüzelésű energiatermelés csökkentésének és megszüntetésének és további törvények (szénkivonatról szóló törvény) módosítása" címet viseli - valójában egy alig burkolt állami szubvenciót nyújt a szénerőművek tulajdonosai számára. Azt a célt szolgálja a 4,35 milliárd dolláros keret, hogy a szénerőművek egy része a technológiai élettartama végéig "valahogy" kihúzza - a ma már vesenyképesebb áron termelni képes megújuló energiás termelőerők ellenében.
Ezt az óriási összeget is az oktatásba, a kutatásba és az éghajlatvédelembe kellene beforgatni - írja Hans-Josef Fell.