Nagy-Britannia az első negyedévben teljes elektromos áramfogyasztásának 32,4 százalékát állította elő szélturbinákkal a CNBC szerint. Ezzel a szélenergia megelőzte a gáz részarányát, amely 31,7 százalék volt ugyanebben az időszakban.
Ez volt az első alkalom, hogy a szél termelte a szigetországban a legtöbb energiát a különféle források közül, ráadásul itt nem is feltétlenül kell megállni: a szerencsés földrajzi helyzet miatt a lehetőségek szinte korlátlanok.
A szélenergia ugyanis mindenütt alkalmas az áramtermelésre, ahol egy adott szintet elér hosszabb idő átlagában a szélerő, ez azonban rendkívül eltérő lehet még kisebb területen belül is.
A mérsékelt övben a 40. és 60. szélességi körök között állandó nyugati szél fúj, ez azonban csak a tengeren tekinthető ténylegesen állandónak (ezzel tért vissza Kolumbusz amerikai útjairól).
Nagy-Britannia jórészt ebben az övezetben található, ráadásul sziget lévén sok a tengerpart, és a partmenti tenger nem túl mély, ami megkönnyíti a tengeri turbinák létesítését.
Teljes kizöldülés
Nos, ezt a remek lehetőséget kihasználja Nagy-Britannia, és még nem ért véget a folyamat. A tervek szerint 2030-ra 50 gigawattra nő a kapacitás, ami meg is haladja a szigetország igényét, exportra is fog jutni.
Leginkább a gáztól akarnak megszabadulni a mixen belül, értelemszerűen a jelenleg 12,6 százalékot kitévő import is fölöslegessé válik, a nukleáris energia aránya most 12,5 százalék, ha lesz bőségesen megújuló energia, feltehetően nem újítják meg az elöregedő kapacitásokat.
A biomassza aránya 5,7 százalék, a napenergiáé 2,3 százalék, másfél százalék származik vízienergiából, és 1,3 százalék szénből, aminek ugyancsak búcsút mondanak a britek.
2022 első negyedévéhez képest egyébként három százalék volt a szélenergiával termelt áram mennyiségének növekedése, miközben a gázé öt százalékkal csökkent.