Lassan két éve veszek részt az irániakkal folytatott tárgyalásokon, de még soha nem voltak olyan intenzívek, részletesek, lényegre törők és őszinték az egyeztetések, mint az elmúlt két napban - jelentette ki egy neve elhallgatását kérő amerikai tisztviselő a Reuters tudósítása szerint. Ugyanezen a véleményen volt a többi nyugati diplomata és a washingtoni kormány is, igaz, egy vezető amerikai tárgyaló leszögezte: szó sincs arról, hogy közelebb kerültek volna az áttöréshez az iráni atomprogram kordában tartásával kapcsolatban.

A felek egyelőre kötik magukat álláspontjukhoz: a tárgyalásokon részt vevő hat világhatalom - az Egyesült Államok, Franciaország, Kína, Nagy-Britannia, Németország és Oroszország - továbbra is attól tart, hogy a perzsa állam atomfegyver előállítására készül, amit az USA és az EU - egyelőre - gazdasági szankciókkal akar megakadályozni. Irán viszont tagadja, hogy erre készülne, ám nem enged a területére független nemzetközi ellenőröket, akik igazolhatnák állítását.

Van egy ajánlat

Irán a felek kétnapos genfi tanácskozásán előállt egy javaslattal, amelyet a tárgyalások után kiadott közlemény "jelentős hozzájárulásnak" minősít az előrelépéshez. Az előterjesztés részleteiről nem sokat szivárogtattak ki, nyugati diplomaták röviden összefoglalva a lényeget úgy látják, hogy Teherán egyelőre nem szánta rá magát az áttörést ígérő engedményekre.

Az iráni tárgyalók attól tartanak, hogy ha hazájukban nagy nyilvánosság elé kerülnének a dokumentumban foglalt puhítások, akkor a kemény vonalas politikai és vallási vezetők támadást indítanának a megegyezés megtorpedózására. Most ugyanis, szemben a korábbiakkal nem ideológiai kioktatással és homályos megjegyzésekkel traktálják nemzetközi partnereiket, hanem konkrét ígéreteket tettek.

A bizalmat erősítő lépések között szerepel az urándúsítás megállítása a 20 százalékos szint alatt és az eddig felhalmozott ilyen sűrűségű nyersanyag egy részének átalakítása urán-oxiddá, amit fel lehet dolgozni az atomerőművek üzemanyagává. A hatok első számú követelése az, hogy Irán mondjon le a 20 százalékra dúsított nukleáris fűtőanyagról, mert az már csupán egyetlen technológiai lépésre van az atomfegyverekben használható robbanóanyagtól.

Hol lehet a kompromisszum?

Teherán az elmúlt éveken az ENSZ Biztonsági Tanácsának felszólítása ellenére sem volt hajlandó lemondani az urándúsításról. Európai és amerikai diplomaták szerint a nyugati hatalmak lényegében tudomásul vették, hogy Irán mindenképpen rendelkezni fog bizonyos szintű urándúsítási kapacitással. Ennek birtoklása a nemzeti büszkeség része, a perzsa politikai elit a nukleáris technológiában az országukat a világhatalmak sorába emelő eszközt lát.

A nagy kérdés az, milyen nagyságrendű urándúsítási képesség az, amelyet a nemzetközi közösség nem tart veszélyesnek. Erről minden bizonnyal késhegyig menő vitákat folytatnak majd a felek. Az EU és az USA a szankciók fenntartásával vagy enyhítésével támaszthatja alá érveit. A korlátozások visszavetették az iráni olajexportot, felpörgött az infláció, a nemzeti valuta, a rial pedig jelentősen gyengült. A tárgyalások három hét múlva folytatódnak.