Mark Carney a londoni alsóház költségvetési bizottságának meghallgatásán kijelentette: a Bank of England számításai szerint a 2016-os EU-népszavazás előtti jegybanki növekedési prognózis és a brit gazdaság által azóta ténylegesen bejárt alacsonyabb növekedési pálya közötti szétnyíló rés egy-egy brit háztartásra vetítve átlagosan hozzávetőleg 900 font (325 ezer forint) éves jövedelemveszteségnek felel meg reálértéken.

A brit EU-tagságról 2016 júniusában tartott referendumon a kilépést pártolók kerültek szűk, 51,9 százalékos többségbe. Carney az estébe nyúló keddi parlamenti meghallgatáson azt mondta: kérdés, hogy pontosan mi okozta a Bank of England által két éve megjósolt és az azóta ténylegesen végbement gazdasági növekedés közötti különbséget, "de az eltérés egy része a brexit számlájára írható".

Fékezett a gazdaság

A brit statisztikai hivatal (ONS) április végén közzétett előzetes becslése szerint a brit gazdaság teljesítménye az idei első negyedévben mindössze 0,1 százalékkal nőtt az előző három hónaphoz képest. Ez meredek lassulás, ugyanis a tavalyi negyedik negyedévben 0,4 százalékos GDP-növekedést mértek Nagy-Britanniában.

A brit gazdaság növekedési üteme 2012 negyedik negyede óta, vagyis több mint öt éve nem volt olyan lassú negyedéves összevetésben, mint az idei év elején.

A Bank of England kormányzója az alsóház pénzügyi bizottságának keddi meghallgatásán kijelentette, hogy az üzleti szektor még mindig visszafogja beruházási tevékenységét. Mark Carney szerint azonban érthető, hogy a vállalatok a beruházási döntésekkel megvárják, amíg tisztább lesz a kép a brit EU-tagság megszűnésének majdani feltételrendszeréről. Carney szerint ha az erről folyó tárgyalásokon érdemi előrelépés lesz, akkor elképzelhető a beruházási aktivitás meredek ívű fellendülése a brit gazdaságban.

Visszafogják magukat a vállalkozások

A brit jegybank vezetője már korábban is kifejtette azt a véleményét, hogy a brit EU-tagság megszűnésének folyamatát övező bizonytalanságok miatt jóval gyengébb a beruházási aktivitás a brit gazdaságban, mint más fejlett ipari gazdaságokban.

Nemrég, egy üzleti rendezvényen kijelentette: a beruházási érték százalékos növekedési üteme a többi fejlett ipari gazdaságban kétszámjegyű, a brit gazdaságban ugyanakkor "az egyszámjegyű tartomány alsó széle felé jár".

A Bank of England monetáris tanácsa a korábbi piaci és elemzői várakozásokkal ellentétben nem hajtott végre újabb kamatemelést májusi kamatdöntő ülésén, így változatlanul 0,50 százalék a brit jegybank irányadó kamata.

A monetáris testület a májusi kamatdöntéssel egy időben kiadott új inflációs jelentésében közölte, hogy a brit gazdaság idei egész éves növekedésére adott előrejelzését az addigi prognózisban szereplő 1,8 százalékról 1,4 százalékra csökkentette.

A Bank of England tavaly novemberben, tíz év után először emelte alapkamatát, 0,25 százalékponttal a jelenleg is érvényes 0,50 százalékra.

A piaci szereplők és az elemzői közösség tagjai az elmúlt hónapokban gyakorlatilag biztosra vették, hogy a Bank of England májusban újból kamatemelést jelent be, de az utóbbi hetek váratlanul gyenge brit gazdasági aktivitási adatai után ez a várakozás a májusi kamatdöntő ülés idejére gyakorlatilag eltűnt az előrejelzésekből és a piaci árazásokból.