Az Ukrajnában dúló háború nem csupán az embereket és a megtámadott ország lakosainak életét biztosító infrastruktúrát pusztítja, hanem a Föld légkörét is – számoltak be szakértők ezzel kapcsolatos kutatási eredményeikről az ENSZ COP27 klímavédelmi konferenciáján az egyiptomi Sarm es-Sejkben a Moscow Times tudósítása szerint. A harckocsik és más járművek dízelmotorjainak kipufogógázaitól a harci repülőgépek hajtóműveinek égéstermékén át a rakéták elégetett hatóanyagáig terjednek a fegyverek használatából származó légszennyező anyagok.

Ehhez jön a sok épület és erdőtűz füstje, illetve az otthonukból elüldözött emberek menekülésével járó szennyezés. A háború jelentős károsanyag-kibocsátással jár, amivel senki sem törődik igazán – mondja Axel Michaelowa, a zürichi International Climate Policy kutatócsoport vezetője. Volodimir Zelenszkij, Ukrajna elnöke ezzel kapcsolatban azt mondta COP27-en tartott videós előadásában, hogy a gyorsan pusztuló földi klíma egyetlen puskalövéssel járó plusz terhelést sem visel el.

A szakértők azonban másra is felhívják a figyelmet a háborúval kapcsolatban, mégpedig arra, hogy a hadseregek békeidőben is jelentős környezetszennyezők. Hogy milyen jelentősek az a Nature magazinban a napokban megjelent cikkből derül ki. E szerint az üvegház hatású gázok kibocsátásnak 1-5 százalékáért a hadseregek felelősek. Ezzel verik a legendásan környezetszennyező hajózást és légi közlekedést, amelyek csak két-két százalékban tehetők felelőssé ezért a károkozásért.

Élen az amerikaiak

Az USA hadserege nagyságához illően nagy légszennyező. Ez a gigantikus szervezet minden egyes katonára vetítve évente 42 tonna szén-dioxidnak megfelelő káros anyagot bocsát a levegőbe. Egy F-35-ös harci repülőgép 200 kilométer megtétele alatt annyi elégett kerozinnal szennyezi a levegőt, amennyihez egy átlagos benzinmotoros brit autónak egy egész éven át kell pöfögnie – hívják fel a figyelmet a szakértők.

Az ukrajnai háború az első, amelynek során a tudósok igyekeznek megbecsülni egy konkrét fegyveres konfliktus károsanyag-kibocsátását. Az épületek, erdők és mezők leégése nyomán 23,8 millió tonna szén-dioxidnak megfelelő káros anyag került teljesen feleslegesen a levegőbe, mert ha az orosz vezetés nem indít háborút, akkor ez nem történik meg. A harcok 8,9 millió tonnával fejelik meg ezt – derül ki az Initiative on GHG Acconunting of War kezdeményezés becsléséből.

Hollandiához hasonlítható

A menekülésre kényszerült emberek mozgása 1, 4 millió tonnát tesz hozzá ezekhez, az elpusztult infrastruktúra helyreállítása pedig további 48,7 millió tonnát. Összesen 83 millió tonnával számolnak a szakértők a háború nyolc hónapja alatt, amit ahhoz hasonlítanak, hogy ez alatt az idő alatt a közel 18 millió lakosú Hollandia teljes károsanyag-kibocsátása 100 millió tonna volt.

Michaelowa beszámolója szerint a számításokban az okozza a nehézséget, hogy a katonai adatok jellemzően titkosak. Ugyanakkor például egy-egy légi jármű fogyasztását és ezzel járó károsanyag-kibocsátását lehet tudni, és ha nyomon követik ezek bevetéseit, azokból következtetéseket lehet levonni, hogy mennyi szennyező anyag került belőlük a levegőbe. A kutató azért elismeri, hogy nagy a becslés pontatlansága: plusz-mínusz 10-20 százalékkal térhetnek el a kalkulált adatok a valóságostól.