Guterres szerint globális koalícióra van szükség ahhoz, hogy az évszázad közepéig elérhetővé váljon a karbonsemlegesség. A főtitkár aláhúzta: ehhez "minden országnak, minden régiónak, minden városnak, minden vállalkozásnak és minden ágazatnak" ki kell vennie a részét a feladatokból. A következő tíz évnek az átalakulás évtizedének kell lennie - tette hozzá a tisztségviselő.
Guterres rámutatott: minden országnak nagyratörő célokat kell kitűznie. Ezeket a célokat egyebek között a széndioxid-kibocsátás megadóztatásával lehet elérni. Emellett fel kell hagyni a szén- és az olajkitermelés állami támogatásával - mondta.
"A szakadék szélén állunk" - hangsúlyozta a főtitkár. "Biztosítanunk kell, hogy a megfelelő irányba tesszük a következő lépést" - fűzte hozzá.
Ennél több kell
Joe Biden amerikai elnök negyven állam- és kormányfőt hívott meg az online csúcstalálkozóra. A kétnapos rendezvény célja, hogy előkészítse az ENSZ novemberi glasgow-i klímakonferenciáját, és meggyőzze a gazdasági nagyhatalmakat az ambiciózusabb klímavédelmi célkitűzések nélkülözhetetlenségéről. A csúcstalálkozón többek között Vlagyimir Putyin orosz és Hszi Csin-ping kínai elnök, valamint Narendra Modi indiai kormányfő és Angela Merkel német kancellár is részt vesz.
Kína, az Egyesült Államok, India és Oroszország a legnagyobb széndioxid-kibocsátók a világon a párizsi Nemzetközi Energiaügynökség szerint. Szakértők szerint 2030-ig a jelenleginél jóval többet kell tenni, ha a világ országai valóban szeretnék teljesíteni a párizsi klímacsúcs globális felmelegedés megfékezésére vonatkozó célkitűzéseit. Az elmúlt évtized volt a legmelegebb azóta, hogy elkezdték feljegyezni a meteorológiai adatokat. A felmelegedés következményei világszerte érezhetővé váltak: szerte a földtekén hőhullámok, aszályok, özönvízszerű esőzések, viharok és áradások pusztítottak. Emellett szakértők szerint az elmúlt években több milliárd tonna jégtakaró olvadt el a sarkvidékeken.
A Meteorológiai Világszervezet januárban figyelmeztetett, hogy a globális átlaghőmérséklet akár 3-5 Celsius fokkal is emelkedhet ebben az évszázadban, ha nem tesznek sürgősen lépéseket a klímaváltozás megfékezésére.
Ígéretek vannak
Az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsának tárgyalói szerdán megállapodtak, hogy az EU 2030-ig legalább 55 százalékkal csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990-es szinthez képest.
Biden csütörtökön azt ígérte, hogy az Egyesült Államok 2030-ig minimum 50 százalékkal csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását. Frans Timmermans, az Európai Bizottság alelnöke a Twitteren üdvözölte Biden bejelentését, amely szerinte világszerte lendületet adhat a klímavédelmi intézkedéseknek.
Nagy-Britannia közölte, hogy 2035-ig legalább 78 százalékkal szeretné csökkenteni a károsanyag-kibocsátást az 1990-es szinthez képest. Boris Johnson brit miniszterelnök kiemelte: az éghajlatváltozás elleni küzdelem "a növekedésről és a munkahelyekről szól", és több erőfeszítést követelt a nemzetközi közösségtől.
Szuga Josihide japán miniszterelnök csütörtökön bejelentette, hogy országa 2030-ig 46 százalékkal szeretné csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását a 2013-as szinthez képest. Japán korábban mindössze 26 százalékos csökkentést ígért. A szigetország 2050-ig szeretne karbonsemlegessé válni.
Átalakul az EU szén-dioxid-piaca
Az Európai Unió nemcsak az iparban alkalmazza, hanem az épületekre és a közlekedésre is kiterjeszti a jövőben a szén-dioxid-kibocsátás kereskedelmi rendszerét - jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke csütörtökön az amerikai kormányzat által szervezett klímavédelmi csúcstalálkozón. Az elnök videóüzenetében hangsúlyozta, hogy az EU júniusban kezdi meg szén-dioxid-piacának átalakítását a gazdasági ágazatok zöldebbé tételének érdekében.
Az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerének (ETS) célja az iparban keletkező üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése és a klímaváltozás megfékezése. Az ETS meghatároz egy szén-dioxid-kibocsátási küszöböt, és határérték felett a vállalatok csak szén-dioxid-kvóták vásárlásával szennyezhetik a levegőt. Mivel a kvótákért fizetniük kell, ez minél alacsonyabb kibocsátásra ösztönzi a vállalatokat.
100 milliárd dollár a klímaváltozás ellen
Charles Michel, az Európai Tanács elnöke a klímacsúcson tett nyilatkozatában elmondta, hogy az EU mintegy 100 milliárd dollárt fog mozgósítani az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozására. Mint mondta, az EU és a tagállamok a fejlődő országok klímaváltozás elleni küzdelmének legjelentősebb hozzájárulói. Arra is kitért, hogy a koronavírus-járvány okozta válság kiegyenlítésére létrejött helyreállítási alap 30 százalékát zöldkötvények kibocsátásán keresztül finanszírozzák.
Az EU, amely a harmadik legnagyobb szén-dioxid-kibocsátó a világon, azt a célt tűzte ki, hogy az úgynevezett zöld megállapodás keretében 2050-re eléri a nettó zéró károsanyag-kibocsátást. A brüsszeli bizottság szerdán jelentette be, hogy 2030-ig legalább 55 százalékkal csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990-es szinthez képest. A most született megegyezés a készülőben lévő "klímavédelmi törvénybe" illeszkedik majd.
Többrétegű válságot hoz a klímváltozás
Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára arról beszélt, hogy a klímaváltozás többrétű válságot idéz elő a világban, nem utolsósorban biztonsági szempontokból. Mint mondta, az éghajlatváltozással járó szélsőséges időjárás és a tengerszint emelkedése közösségeket pusztít el szerte a világon, és fokozza a versenyt a szűkös erőforrásokért, így feszültségeket és konfliktusokat szít.
"Az éghajlatváltozás a globális biztonságot fenyegeti, ezért a NATO-nak ki kell vennie a részét az ellene folytatott küzdelemből" - hangsúlyozta.
Stoltenberg szerint a szövetségnek részt kell vennie és be kell fektetnie a klímaváltozással kapcsolatos kutatásokba, és fokoznia kell az erre vonatkozó adatok és elemzések megosztását. Emellett növelnie kell alkalmazkodóképességét a megváltozott környezeti viszonyokhoz, kiképzéseit és gyakorlatait ezekhez kell igazítania. Csökkenteni kell továbbá a katonai műveletek károsanyag-kibocsátását, például a bioüzemanyagok és a megújuló energiafajták használata által. A főtitkár hangsúlyozta: célja, hogy a júniusban rendezendő NATO-csúcstalálkozón a szövetséges vezetők egyértelmű politikai kötelezettséget vállaljanak a nettó zéró károsanyag-kibocsátás irányában.
Oroszország energiahatékonysági programot hajt végre
Nemzetközi együttműködést javasolt a károsanyag-kibocsátás valamennyi típusának nyomon követésében Vlagyimir Putyin orosz elnök.
"Felkérünk minden érdekelt országot, hogy vegyen részt közös tudományos kutatásokban, gyakorlati szempontból jelentős éghajlati projektek finanszírozásában, és hogy aktivizálja az alacsony széndioxid-kibocsátású technológiák fejlesztését az éghajlatváltozás következményeinek enyhítése és a hozzá való alkalmazkodás érdekében" - mondta Putyin.
Úgy vélekedett, hogy ha az következő 30 évben a felére lehetne csökkenteni a metánkibocsátást, amely 25-28-szor erősebb üvegházhatást okoz a széndioxidnál, akkor a globális hőmérséklet 2050-re 0,18 fokkal csökkenne, Ez, mint mondta, a jelenlegi hőmérséklet és a Párizsi Megállapodásban kitűzött cél közötti különbség 45 százaléka.
Oroszország kész kedvezményeket adni azoknak a külföldi vállalatoknak, amelyek tiszta technológiákba készek befektetni. Putyin szerint Moszkva és korszerű jogszabályokat szándékozik bevezetni a szén-dioxid-kibocsátás ellenőrzésének és csökkentésének ösztönzésére.
Szavai szerint az orosz gazdaság növelni fogja a kőolaj társult gázának felhasználását, átfogó környezetvédelmi korszerűsítési és energiahatékonysági programot hajt végre a gazdaság minden ágazatában és biztosítja a szén-dioxid minden forrásból történő leválasztását, tárolását és felhasználását.
Elmondta, hogy Oroszország a hidrogén előállításának infrastruktúráján dolgozik és azt a gázt mind nyersanyagként, mind energiahordozóként fel fogja használni. Közölte, hogy a szahalini régióban kísérleti projekt indult a szén-dioxid-árképzés és a széndioxid-egységek kereskedelmének rendszerének kialakítására. Ennek megvalósítása szerinte lehetővé teszi, hogy a régió már 2025-re széndioxid-semlegessé váljon.
Putyin elmondta, hogy a parlamenthez intézett éves beszédében a kibocsátás 2050-ig történő jelentős korlátozást jelölte meg az egyik legfontosabb feladatként. Felhívta a figyelmet arra, hogy 1990-hez képest Oroszország több más országnál nagyobb mértékben, csaknem felére csökkentette az üvegházhatású gázok kibocsátását 3,1 milliárd tonna széndioxid-egyenértékről 1,6 milliárd tonnára. Ez szerinte az orosz ipar és az energiaszektor alapvető szerkezetátalakításának eredménye, aminek köszönhetően az orosz energiamérleg 45 százaléka ma már alacsony kibocsátású energiaforrásokból áll, beleértve a nukleáris energiatermelést is.
Az ENSZ közvetítésével elért megállapodásokat az üvegházhatású gázok kibocsátása elleni küzdelem megbízható alapjának nevezte. Hangsúlyozta, hogy Moszkva komolyan veszi az ezen a téren vállat nemzetközi kötelezettségeit, az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményében, a Kiotói Jegyzőkönyvben és a Párizsi Megállapodásban foglaltakat.
Az orosz elnök azt hangoztatta, hogy a globális fejlődésnek nemcsak zöldnek, hanem teljes egészében fenntarthatónak kell lennie, vagyis össze kell kapcsolódnia a szegénység csökkentésével és az országok közötti fejlődési szakadék áthidalásával.