Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) jelentésére reflektálva António Guterres ENSZ-főtitkár videóüzenetében azt mondta, hogy a világ teljes sebességgel száguld a katasztrófa felé, és a döntéshozók „üres ígéretei” vezettek a jelenlegi helyzethez. Guterres szerint a következőkre kerülhet sor, amennyiben az emberiség nem változtat az eddigi szokásain:

  • nagyvárosok kerülhetnek víz alá,
  • példátlan kánikulák lehetnek,
  • erős viharok várhatók,
  • sokfelé lehet vízhiány,
  • milliónyi állat- és növényfaj halhat ki.

A főtitkár szerint annak is fennáll a veszélye, hogy a Föld lakhatatlanná válik, ha a világ országainak kormányai nem értékelik át az energiapolitikájukat. Az IPCC szerint minden államnak jelentősen csökkentenie kellene a fosszilis tüzelőanyagok használatát, és helyette az elektromos energiát elérhetőbbé tenni, de legalább ennyire fontos az energiahatékonyság javítása és az alternatív tüzelőanyagok (pl. a hidrogén) alkalmazásának növelése is.

Ahhoz pedig, hogy a Párizsi Megállapodásban foglalt 1,5 Celsius-fokos célkitűzést el lehessen érni, 2030-ig 45 százalékkal kellene csökkenteni a globális kibocsátást, és a „sokkal olcsóbb” megújuló energiaforrásokra több pénzt szükséges fordítani. 2010 óta egyébként jelentősen csökkentek ezeknek az energiaforrásoknak a költségei, a nap- és szélenergia esetében 85 százalékkal.

A jelentés szerint ugyanakkor az elmúlt 12 évben minden ágazatban nőtt globálisan az üvegházhatású gázkibocsátás, melyhez leginkább a városok járultak hozzá. A dokumentum azonban pozitívumot is tartalmaz: még 2030-ig a felére lehet csökkenteni a károsanyag-kibocsátást, azonban ehhez az kell, hogy a kormányok meghozzák a megfelelő intézkedéseket.

2000 és 2019 között a legpozitívabb változás Észak-Amerikában következett be, ahol 7 százalékkal mérséklődött az üvegházhatású gázkibocsátás, a második legjobb eredményt pedig Európa érte el 5 százalékos csökkenéssel. További öt régióban, köztük Kelet-Európában és Közép- és Nyugat-Ázsiában szintén sikerült csaknem két évtized alatt mérsékelni a kibocsátást, azonban több térségben növekedés volt megfigyelhető. 

Kelet-Ázsia a negatív skálán rekordot döntött, hiszen ott 11 százalékkal nőtt az üvegházhatású gázkibocsátás, de valamelyest emelkedett a kibocsátás szintje Közel-Keleten, Afrikában, Délkelet-Ázsiában, és a Csendes-óceán térségében is. Stagnálás csak egy régióban látható: Dél-Ázsiában 2000-ben és 2019-ben is 8 százalékos volt az üvegházhatású gázkibocsátás. 

„Most vagy soha, ha csökkenteni szeretnénk a globális felmelegedést 1,5 Celsius-fokra

- mondta Jim Skea, az IPCC III. munkacsoportjának társelnöke. 

A szakemberek szerint az lenne a megoldás, ha az országok gazdaságának minden ágazatában azonnal és nagymértékben csökkenne a kibocsátás, és a globális hőmérsékleti értékek stabilizálódása akkor következik majd be, ha a szén-dioxid-kibocsátás eléri a nullát. A döntéshozók emellett azzal is tehetnek a bolygóért, hogy kisebb városokat hoznak létre, melyekben gyalog is megközelíthetők az úticélok, de a kibocsátás mérséklését elősegíti a közlekedés villamosítása is. 

A jelentés szerint a Föld lakossága az energiafogyasztás csökkentésével tud változást elérni. Priyadarshi Shukla, a III. munkacsoport társelnöke szerint „életmódbeli változtatással” 2050-re 40 és 70 százalék közötti értékkel lehetne csökkenteni a kibocsátást.