Az Európai Parlament Regionális Fejlesztési Bizottság kedden elfogadta a Brexit-kiigazítási tartalékkal (BAR) kapcsolatos álláspontját, megnyitva ezzel az utat a tárgyalások megkezdésének az Európai Tanáccsal az eszköz végleges formájáról. A jelentéstervezetet 35 igen szavazattal, egy nemmel és 6 tartózkodással fogadták el - közölte az EP. 

Az álláspont alapján 4 milliárd eurós előfinanszírozást adnának a brexit miatt legtöbbet veszítő országoknak 2021-ben és 2022-ben, majd további 1 milliárd eurót fizetnének 2025-ben. Az elosztási módszer figyelembe veszi az Egyesült Királysággal határos tengeri régiók kereskedelmét, halászatát és népességét. Az 5 milliárd eurós alapot a 2021-2027-es többéves pénzügyi keret (MFF) költségvetési felső határain kívüli különleges eszközként hoznák létre.

Kapcsolódó

Az új módszer szerint abszolút értékben Írország lesz a legnagyobb kedvezményezett, majd Hollandia, Franciaország, Németország és Belgium következik. Mivel ezek az országok a halászat és a kereskedelem miatt intenzív kapcsolatban voltak vagy maradtak a britekkel, több ágazatukat is megviselte az Egyesült Királyság kilépése. Viszont más országok is pályázhatnak majd a BAR-forrásokra, amelyek fordíthatók a kkv-k és az önálló vállalkozók a megnövekedett adminisztratív terheinek és működési költségeinek támogatására, valamint az Egyesült Királyságot elhagyó uniós polgárok visszailleszkedésének segítésére is. 

A Parlament javaslata szerint a tartalék a 2019. július 1. és 2023. december 31. között felmerülő közkiadásokat támogatja, szemben a Bizottság által javasolt 2020. július 1. és 2022. december 31. közötti időszakkal. A meghosszabbítás lehetővé tenné a tagállamok számára, hogy az átmeneti időszak vége, 2021. január 1. előtt, a brexit várható negatív hatásaira való felkészülés érdekében végrehajtott beruházásokat fedezzék.

A képviselők azt is követelték, hogy az Egyesült Királyság EU-ból való kilépéséből hasznot húzó pénzügyi és banki szervezetek ne részesüljenek a BAR támogatásából.

Biztosítanunk kell, hogy az uniós támogatás eljusson a brexit által leginkább érintett országokhoz, régiókhoz, vállalatokhoz és emberekhez. A Covid-19 válság miatt már most is szenvedő európai vállalatoknak nem szabad kétszeresen megfizetniük a kilépési botrányt. Ezért olyan fontos ez a tartalék, amelyet statisztikai és mérhető adatok alapján a lehető leghamarabb ki kell fizetni

- mondta el a jelentéstervezet előadója, Pascal Arimont az EEP-frakció belga képviselője.

Magyarország nincs igazán a brexitkárosult országok között: tavaly decemberi becslések szerint a britek távozása 0,2-0,3 százalékponttal mérsékelheti a magyar bruttó hazai termék (GDP) növekedését a tényleges kilépés utáni évben mivel megállapodással távoztak az Európai Unióból.

Magyarország a régióban jellemzőnél aránylag szorosabb kapcsolatokat ápol az Egyesült Királysággal: a harmadik legnagyobb exportpartnere a briteknek, az áru és a szolgáltatások kereskedelme 5,7 milliárd angol fontra (mai árfolyamon 2246 milliárd forint) rúgott az elmúlt négy negyedévben. Viszont nagyrészt a halászatra koncentrál - ebben vannak a legnagyobb konfliktusok most is a britekkel - az új javaslat, miközben a telekommunikációs eszközök, az elektromos gépek, a gyógyszeripar és a feldolgozóipari termékek piacán tevékenykednek azok a magyar cégek, amelyek a britekkel partnerek. Ezen termékekre továbbra is szükség lesz - bár most a koronavírus-járvány miatti válság alapján nehéz jósolni -, de a kilépés időpontjától kezdődően az Egyesült Királyságból behozott áruk vámfelügyelet alá tartoznak, ami némi költségemelkedést jelenthet.

A Parlament várhatóan a júniusi első plenáris ülésén erősíti meg a mandátumtervezetet. Ezt követően azonnal megkezdődnek a tárgyalások a Tanáccsal azzal a céllal, hogy júniusban átfogó megállapodás szülessen a portugál elnökséggel.

Tájékoztatás

 A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja részeként valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.