Csütörtökön fontos döntést hozott az Európai Parlament (EP) az unión belüli szabad mozgást lehetővé tevő oltási, vagy védettségi igazolványokkal kapcsolatban. Az egységes - papír vagy digitális - okmányok nevét viszont „digitális zöldigazolvány" helyett „Covid19-igazolványnak" neveznék át szemben az Európai Bizottság javaslatával, valamint azt is kikötik, hogy ezek legfeljebb egy évig maradhatnak érvényben. A testület most 540 szavazattal, 119 ellenszavazat és 31 tartózkodás mellett elfogadott álláspontja szerint azonban a Covid19-igazolványok nem működnek majd úti okmányként, és birtoklásuk nem válhat a szabad mozgáshoz fűződő jog gyakorlásának előfeltételévé - áll a parlament közleményében.

A parlament fontos más javaslatokat is tett, így előnyt jelentene akaratuk szerint, ha az igazolványok birtokosainak ne kelljen további kötelező utazási korlátozásokra, például karanténra, önkéntes karanténra vagy tesztelésre számítaniuk. A képviselők hangsúlyozzák, hogy a tagállamoknak a be nem oltottak hátrányos megkülönböztetésének elkerülése céljából és gazdasági okokból „egyetemes, hozzáférhető, időben történő és ingyenes tesztelési lehetőségeket" kellene biztosítaniuk.

Kapcsolódó

Magyar szempontból viszont az volt a legérdekesebb kérdés, hogy míg az EU többi tagállamában nem oltanak olyan vakcinákkal, amelyek nem kapták meg az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) engedélyét, itthon az Orbán Viktor vezette kormány úgy döntött, hogy bár a Sinopharm és a Szputnyik V. készítmények sem rendelkeznek EU-s jóváhagyással, de azokat bevonják a hazai oltási kampányba. Az orosz vakcinafejlesztő ugyan megkezdte az engedélyeztetési eljárást, de még nem szerezte meg a rendkívüli jóváhagyást, míg a kínai oltóanyag gyártója ezt nem is tervezi kérni. Az Európai Parlament ennek kapcsán azt javasolja, hogy alapesetben a tagállamoknak abban az esetben kell elfogadniuk más tagállam által kiállított oltási igazolást, ha az oltóanyagot az EMA már engedélyezte (jelenleg ilyen a Pfizer-BioNTech, a Moderna, az AstraZeneca és a Janssen oltóanyag).

Viszont marad egy kiskapu is: minden tagállam maga döntheti el, hogy olyan oltóanyaggal elvégzett oltásról szóló igazolást is elfogad-e, amely legalább az Egészségügyi Világszervezet (WHO) veszélyhelyzeti alkalmazási engedélyt kapott oltóanyagokat tartalmazó listáján szerepel. Ezen egyelőre a Pfizer szerepel, február 15-én felkerült a listára az AstraZeneca/Oxford vakcina két változata (ezeket az indiai Serum Institute of India és az SKBio gyártja), majd március 12-én a Janssen (Johnson & Johnson) által kifejlesztett Ad26.COV2.S COVID-19 vakcina is szerepel a lajstromban. Egyelőre viszont sem a Sinopharm, sem a Szptunyik V. nem kapott vészhelyzeti alkalmazási engedélyt, a kínai készítmény a gyártó és a magyar kormány nyilatkozatai alapján már a közeli jövőben megkaphatja azt.

Az EP azt is megszavazta, hogy az igazolványokat és az azokon található elektronikus bélyegzőket a csalás és hamisítás elkerülése érdekében ellenőrizni kell. Azonban az igazolványokban szereplő személyes adatokat a célország nem őrizheti meg, és uniós szinten sem hoznak létre központi adatbázist. Az adatokat kezelő és befogadó szervek közintézmények lesznek, így az európaiak gyakorolhatják az általános adatvédelmi rendelet által biztosított jogaikat.

A képviselők végül kiemelik, hogy a Covid19-oltóanyagokat nagy tömegben és megfizethető áron kell előállítani, és globálisan kell elosztani. Emellett komoly aggodalmat fogalmaznak meg azon problémák miatt, amelyet a termelési és szállítási ütemtervet be nem tartó vállalatok okoznak.

A szavazás szerdán zajlott, az eredményeket csütörtökön reggel jelentették be. Fontos tisztázni, hogy ez még nem kötelező érvényű döntés, az csak a Parlament a parlament álláspontját rögzíti a Bizottsággal és a Tanáccsal is folytatandó a tárgyalásokra. Az intézmények célja, hogy a nyári turistaszezon kezdete előtt megállapodásra jussanak a jogszabály végső formájáról.

A Napi.hu és a Pulzus Kutató április közepi reprezentatív kutatása szerint a magyarok 26 százaléka az utazási korlátozások minden formáját elutasítja, 20 százalék csak negatív tesztes utazási lehetőségben hisz. A csak a vakcinát már megkapók utazását 21 százalék tartaná jó megoldásnak, míg 33 százalék az oltottak és a friss negatív teszttel rendelkezők utazását is engedné.

Tájékoztatás

 A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja részeként valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.