Az Európai Parlament belső piaci és fogyasztóvédelmi bizottsága (IMCO) összeült a  digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály (DSA) és a digitális piacokról szóló jogszabály (DMA) módosításait megvitatni, amelyek alapvető kereteket hivatottak adni az európai internethasználathoz.

A legutóbbi ülésen az derült ki, hogy mindkét kérdéskörben lelassultak a tárgyalások, az álláspontok nem közeledtek, illetve bizonyos esetekben távolodtak, noha a tervek szerint a szabályozó tervezetekről hamarosan szavazni kéne az EP plenáris ülésén. Ráadásul mindkét kérdéskör, az internetes kereskedés és fogyasztóvédelmet érintő témákban is  számos azonos szempont, és hasonló ütköztetett érvek mentén zajlik a vita. Bonyolítja a helyzetet, hogy egyik esetben egy versenyszabályozási, a másikban pedig egy internetszabályozási célról van szó.

Kapcsolódó

Katyvasz lesz a jogalkotás

Eleve vitatott, hogy milyen részterületekbe, milyen mélységig mehetnek bele a rendeletek úgy, hogy azok harmonizáljanak a meglévő uniós jogszabályokkal, ne sérülhessen az egységes piac. Egy versenyjogi szempontból születő rendeletnek nem biztos, hogy részletes szabályokat kell tartalmaznia olyan részterületről, mint a célzott internetes hirdetések, bármennyire is szeretné ezt több bizottsági tag.

Megregulázni a nagyokat, vagy támogatni a kicsiket

Abban nagy az egyetértés, hogy lényegében két cég, a Google és a Facebook uralja a teljes internetes hirdetési piacot. Ennek mentén vannak akik a vállalatok egyik legfontosabb bevételszerző forrását az egyénre szabott hirdetéseket tejes egészében betiltanák, lévén semmi sem indokolja, hogy egy multicég ilyen mennyiségű személyes  adatot kezeljen, amivel még választásokat is lehet nyerni. Másrészről az európai feltörekvő cégeknek is ez az egyik legfontosabb piacralépési, piacszerzési módszerük, amitől így elve elesnének.

Megvédeni a technikai analfabétákat

A szolgáltatókara nézve rendkívül szigorú szabályok egyik legfőbb célja az lenne, hogy a legkevesebb ismerettel bíró felhasználóknak nyújtson többletvédelmet, ne lehessen értésük nélkül felhasználni az adataikat, vagy rájuk sózni olyan eleve telepített programokat és applikációkat, amikre nincs szükségük, vagy nem értik mivel jár a használatuk. Egyben pont ezzel a felhasználói körrel lenne leginkább kiszúrva, ha ismeretek híján magának kellene működőképessé tennie eszközeit, felhasználó felületeit, miközben jelenleg bekapcsolja az eszközt és már tudja is használni.

Az eredetileg november 8-ra tervezett szavazásokat a munka lelassulása miatt is halasztani kell, új szempont azonban, hogy a bizottsági tagok meghallgathatják Frances Haugen-t, aki azzal szerzett magának világhírt, hogy beszámolt a Facebook etikátlan gyakorlatairól. A cég a korábbi alkalmazottja által nyilvánosságra hozott anyagok szerint tisztában van azzal, hogy hamis információk, gyűlöletkeltő tartalmak terjednek a platformján, ami ellen nem tesz érdemben a cég, miközben ezekből jelentős haszna van.

Az ügy, a sokadik amikor kritika éri a közösségi platformot, ismét táptalajt adhat az olyan ötleteknek, miszerint fel kellene darabolni az óriáscéget, és várhatóan nem csak az USA-ban, hanem az EU-ban is újból előállnak majd keményebb szabályozói fellépést sürgető kezdeményezések.

Az EP bizottságai mindenképp azt szeretnék, hogy az Európai Unióban szülessen meg az első, minden szempontra kitérő minőségi keretrendszer a most még eléggé hézagos internetszabályozásban, viszont ha nem gyorsul fel a folyamat, jó eséllyel hamarabb fog célhoz érni az USA, vagy akár immár önállóan Nagy-Britannia.

Tájékoztatás

 A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja részeként valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.