Szeptember közepén jelentette be az Európai Bizottság, hogy a Magyarországnak folyósítandó kohéziós források 65 százalékának felfüggesztését javasolja az Európai Tanácsnak, hogy az Orbán-kormány bizonyíthassa, az ígért reformokat végrehajtja, amelyekkel a jogállamisági helyzetet rendezné. A kondicionalitási eljárást hivatalosan november 19-én értékelné az Európai Bizottság, majd pedig a tagállamokat tömörítő Tanács szavazhatna arról, hogy feloldják-e a felfüggesztett mintegy 3000 milliárd forintnyi támogatást.
Erre készítette jelentést és állásfoglalást az Európai Parlament egy delegációja. Az EP eleve sokkal kritikusabb volt az Orbán Viktor vezette kabinettel szemben, amit részben magyaráz, hogy a képviselők többsége politikus, de összességében már több vitájuk is volt Brüsszellel a jogállamiság kérdéséről Magyarország és Lengyelország ügyében. A képviselők teljesen más szempontok mentén várt el lépéseket, mint a Bizottság. Tehát az várható volt, hogy szigorúbb megállapításokat tesznek, mint az Ursula von der Leyen vezette testület.
A magyar kormány az ősszel 17 rendeletmódosítást, korrupcióellenes stratégiát fogadott el. Létrejön például a csaláselleni Integritás Hatóság, egy korrupcióellenes munkacsoport, az OLAF kibővített jogköröket kapott, de módosítják a társadalmi konzultációs folyamatot is a jogszabályok elfogadása előtt. Ugyanígy egy mellékszálon bővítették az Országos Bírói Hivatal jogköreit is. Az EP-kontingens ezeket próbálta értékelni.
Még két évig minden maradjon befagyasztva
„Az Európai Unió költségvetésének védelme sem valósul meg teljesen, ezért az várjuk az Európai Bizottságtól, hogy ezeket a kockázatokat vizsgálja meg. Az az álláspontunk, hogy az Európai Bizottság a felfüggesztést tartsa fenn, nem vizezhetjük fel, áshatjuk alá a kondicionalitási eljárást” – mondta Petri Sarvamaa finn képviselő az EP vizsgálóbizottságának jelentését ismertetve a magyar jogállamisági helyzetről.
Négy évvel ezelőtt kezdődött meg ez a folyamat, és nem feledkezhetünk meg arról, hogy az uniós költségvetése védelme a cél. Nem az, hogy kormányokat büntessünk, hanem hogy megvédjük a jogállamiságot – tette hozzá Eider Gardiazabal Rubial EP-képviselő, aki társjelentéstevő volt a vizsgálatban. Ő arra utalt, hogy a Sargentini-jelentés után elindított 7-es cikkely szerinti eljárás megelőzte a jogállamisági intézkedéseket, tehát nemcsak idén áprilisban került pellengérre az Orbán-kormány.
Szerinte miután az Európai Bizottság mostani jelentése megállapította, hogy a korrupcióellenes fellépés és a közbeszerzések esetében hiányosságok vannak Magyarországon, arról is írtak, hogy a demokratikus rendszerek miként sérültek. Viszont ezekre hiányolják a budapesti kabinet válaszait. Azt is ismertette, hogy jelentésükben a kormány által javasolt 17 intézkedés közül összesen kettő darabot találtak megfelelőnek az, míg álláspontjuk szerint 13 szabálymódosítás nem kielégítő, vagy túl sokára látszódhat, hogy azok a gyakorlatban mennyire hatásos eszközök a korrupcióelleni harcban.
„Arra kell kérnünk az Európai Bizottságot, hogy tartsa fenn a költségvetési források befagyasztását. Ha ezt nem így látja a végrehajtó testület, akkor fel kell hívnunk a figyelmüket, hogy a magyar kormány nem tartotta be a határidőket, az eddigi lépések pedig nem kielégítők” – magyarázta Gardiazabal Rubial álláspontjukat.
Von der Leyen felelőssége is kérdéses
Moritz Körner társjelentéstevő szerint a Bizottság nem jól implementálta a mechanizmust: azt találja problémának, hogy Magyarország csak az utolsó utáni pillanatban hajtott végre módosításokat, ezért így azok gyakorlati működése után engedélyezné csak az uniós támogatások felszabadítását. „Az Európai Bizottság a források kétharmadát visszatarthatja, nincsen semmi sietség, de ők mégis rohannak a feloldással” – tette hozzá Körner. Ő részletesen ismertette, hogy a Bizottság által felsorolt kérdésekben a jogállamisági eljárás gyakorlati végrehajtást vár el, a Bizottság javaslata is helyzetértékelést ír elő november 19-ig, de az Orbán-kormány csak most fogadta el a lépéseket, így szerinte nincs mit mérlegelni, mert nem is volt idő a megoldások tesztelésére. Tehát megismételte, hogy meg kell vizsgálni a budapesti intézkedések hatékonyságát, de ehhez hosszabb intervallum kell, mint amennyi a november 19-ig tartó határidőig hátra van.
Körner szerint, ha az Európai Bizottság most mindenben enged a kondicionalitási eljárásban az Orbán Viktor vezette kabinet ígéreteire alapozva, az felveti Ursula von der Leyen elnök felelősségét. Úgy véli, hogy nem lehet olyan lépésekre alapozni, amelyeknél az azokat megalapozó jogszabályokon még meg sem száradt a tinta.
Daniel Freund árnyékjelentéstevő, német zöldpárti képviselő szerint komolyabban kellett volna venni már jóval korábban a magyar jogállamisági helyzetet. „A Bizottság csak szűk területen tett lépéseket, a magyar vállalások nem segítik a jogállamiság helyzetének javulását, például a bírói függetlenség nem biztosított, annak kérdése most sem tisztázott. Csak a közbeszerzésekre fókuszálták [az eljárásban], ami nem elégséges” – foglalta össze a problémáit a politikus, aki szerint a magyar Integritás Hatóság, mint korrupcióellenes szervezet nem bír valódi hatalommal, mivel a bírói rendszert foglyul ejtettnek tartja Freund.
Szerinte ha a magyar kormány minden vállalását végrehajtaná a következő két napban, akkor sem tekinthető megoldottnak még a korrupció problémája sem. A monitoring időszakot 2026 közepéig húzta meg Brüsszel, szerinte annak végéig nem is lehetne felszabadítani az összes magyar uniós forrásokat.
„Láttuk, hogy Orbán Viktor az elmúlt 12 évben nagyon sok ígéretet tett, amiből aztán nem lett semmi” – mondta Freund, aki szerint hosszútávú utánkövetésekre és ellenőrzésre van szükség, eredmények nélkül nem szabad fizetni pusztán az ígéretekre alapozva. A 65 százalékos felfüggesztés esetében hangsúlyozta, hogy ezek nélkül is nagyon sok támogatást fizethetnek Magyarországnak, tehát nem létszükséglet az elzárt kohéziós források feloldása.
Nem légből kapott politikai kritika?
Kérdésre válaszolva Sarvamaa elmondta, hogy nem akarják kitalálni a magyar kormány szándékáit, az eddigi tényeket vizsgálva javasolják a Bizottságnak és az Európai Tanácsnak, hogy tartsák befagyasztva a magyar forrásokat. Ismét elmondta, hogy a jogszabály-módosítások hatékonyságát nyomon kell követni, nemcsak Magyarország ügye miatt fontos ez, hanem mivel a jogállamisági eljárás precedensét teremtik meg éppen, a többi tagállamnak is üzenni kell, hogy tétje van az ilyen vizsgálatoknak, akár büntetéseknek.
Gardiazabal Rubial azt tette még hozzá, hogy szerinte a Bizottság problémaismertetéseire nem is fogadott el Magyarország semmilyen strukturális reformot. Az Orbán-kabinet vállalásait látszatintézkedéseknek minősítette. „Ha Magyarország komolyan gondolná az intézkedéseket, akkor független ügyészeket neveznének ki” – ismertette saját álláspontját.
Körner annyival egészítette ki politikustársainak véleményeit, hogy mielőtt megvádolják őket, hogy politikailag elfogultak, nyilvánossá teszik a részletes jelentésüket, amelyből látható, hogy részletes vizsgálatot folytattak, a véleményük megalapozott.
Azt nem zárták ki az EP jelentéstevői, hogy a magyar kormány Brüsszelnek bővebb tájékoztatást adott a jogállamisági kérdésekről, mint nekik, azonban azt nem hiszik el, hogy keddig tisztán lehetne látni a magyar ügyben. Ezért is javasolják azt, hogy egy hosszabb vizsgálati időszak végéig maradjanak befagyasztva a kohéziós források. Szerintük a Tanácsnak december 6-án ehhez kellene tartaniuk magukat, és nem belemenni a sebtében elfogadott magyar törvény módosításokra.
Tájékoztatás