A huszonegy belga EP-képviselő közül a királyságot alkotó három közösségből a hollandul beszélő flamandok tizenkettőt, a franciaajkú vallonok nyolcat, a német kisebbség tagjai pedig egyet adhatnak.

Az ország legnagyobb pártja, az N-VA az összes voks 14,1 százalékát söpörte be, és ezzel három mandátumot szerzett, eggyel kevesebbet, mint legutóbb, 2014-ben.
Váratlanul nagyot nyert az erősen jobboldali irányultságú Flamand Érdek (Vlaams Belang), amelynek 12 százalékkal ugyancsak három képviselője lesz.

Kapcsolódó

A Flamand Liberálisok és Demokraták (VLD) nevű párt 10, míg a Kereszténydemokrata és Flamand (CD&V) párt 9,1 százalékot ért el, ami mindkét esetben két helyre elég Strasbourgban. A hollandajkú közösséget emellett egy-egy fővel képviseli majd a balközép Másik Szocialista Párt (sp.a) és a Groen zöldpárt.

A franciaajkú közösség a jobbközép Demokrata Humanista Centrum (cdH), a zöld Ecolo, a liberális Reformer Mozgalom (MR), illetve a Szocialista Párt (PS) két-két politikusát juttatta mandátumhoz.

A fentiekkel ellentétben országosnak számító Belga Munkáspárt (PVDA) egy képviselőt küldhet a testületbe.

Az országban a részvétel az EP-választáson előzetes regisztrációhoz kötött, akik pedig jelzik, hogy szavazni akarnak, azok számára kötelező is.

Egy másik választás is volt

Belgiumban a flandriai jobboldali Új Flamand Szövetség (N-VA) nyerte a szövetségi törvényhozási választást a vasárnap éjjel közzétett, közel végleges eredmények szerint.

A belga sajtó a szavazatok több mint 90 százalékos feldolgozottsága alapján arról számolt be, hogy az N-VA a voksok 16,2 százalékát szrezte meg, s ezzel 25 helyet kapott a kétkamarás parlament 150 fős alsóházában.

Második helyre a radikális jobboldali irányultságú Flamand Érdek (Vlaams Belang) futott be 12 százalékkal, ez 18 mandátumra elegendő.

Harmadik a vallon Szocialista Párt (PS) lett 9,3 százalékkal, ez ugyanakkor a központi parlamenti képviselői helyek flamand, vallon és németajkú közösség közötti felosztása miatt 20 mandátumot ér.