Az unió elhagyására készülő Egyesült Királyság részvétele az európai parlamenti (EP)-választásokon öt évre lebéníthatja a EU működését - állapítja meg a CNBC szakértőkre hivatkozva. Az uniós tagállamok vezetői október végéig adtak időt a brit kormánynak, hogy valahogy kivigye a szigetországot az EU-ból, miután Theresa May miniszterelnök jelezte: több időre van szükség egy olyan válási forgatókönyv elfogadásához, amelyet támogathat a londoni parlament többsége.

Ha a kormány nem tudja megoldani az utóbbi problémát május 22-ig, akkor az Egyesült Királyságnak az EU tagállamaként részt kell vennie a 23-án kezdődő EP-választásokon. Ezzel eddig ismeretlen jogi és politikai kihívások elé állítaná az EU-t. A brit jelenlétnek végzetes hatása lenne az unió törvényhozó testületére, és ezen keresztül az egész unióra a következő öt évben, ameddig az újonnan választandó parlament mandátuma szól - állította e-mailben adott interjúban a CNBC-nek két jogi szakértő.

Kapcsolódó

Úgy volt, hogy nem jönnek

A brit részvétel nem csupán a politikai egyensúlyt torzíthatja el az új parlamentben, hanem jóvátehetetlenül alááshatja az EP jövőbeni döntéseinek érvényességét - állítja Alberto Alemanno, több egyetem EU-s joggal foglalkozó professzora. Az európai polgárok ötévente választanak képviselőket az EP-be. Amikor az Egyesült Királyság 2017 elején benyújtotta kérelmét a kétéves kilépési procedúra lebonyolítására, az EP megkezdte a felkészülést arra, hogy a szigetország a 2019-e szavazáson már nem küldi a parlamentbe 73 képviselőjét.

Az EU úgy döntött, hogy a 73 mandátum egy részét szétosztja bizonyos uniós tagállamok között, míg egy részüket fenntartja esetleg később csatlakozó országoknak. Ez azt jelenti, hogy a parlament létszáma 751-ről 705-re csökken, 27 képviselői helyet szétosztanak 14 tagállam között. Miután a britek maradhatnak, a tagországoknak dönteniük kellene arról, mit kezdenek a mandátumok újraosztásával.

Jogsértés

Ha a régi szabályt követik és marad a 751 fős EP, akkor bizonyos országok, például Svédország, Ausztria és Spanyolország kevesebb mandátumot kap, mint más hozzájuk hasonló népességű EU-tagországok. Ez sértené az európai jogot - figyelmeztet Alemanno. Ha azonban érvényben maradnak az új szabályok, azaz a 14 országnak joga lesz elosztani a korábbi brit képviselői helyeket, akkor felmerül a kérdés: mikor kezdhetik meg képviselői munkájukat.

A jövendő EP-képviselők azzal érvelhetnek, hogy megbízatásuk öt évre szól, ezért annak az új parlament felállásának napján, 2019. július 2-án kell kezdődnie. Másrészt az "ideiglenesen" megválasztott brit képviselők is ötéves mandátumot kapnak, amihez ragaszkodhatnak, következésképpen előállhat egy olyan időszak, amikor az EP tagjainak száma 778 lesz. Ez is sértené az európai jogszabályokat.

Politikai bomba

A jogi zűrzavart politikai bizonytalanság egészítheti ki. A brit szavazóknak jelentős befolyásuk lenne arra, hogy befolyásolják az uniós döntéshozatalt. Hogyan lehet megmagyarázni az francia, a lengyel vagy más uniós polgároknak, hogy olyanok szólnak bele az EU dolgaiba, akik hamarosan kívül kerülnek az unió falain? - tette fel ezzel kapcsolatban a költői kérdést Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) európai bizottsági elnökjelöltje.

Nem véletlen, hogy ezt pont ő teszi szóvá, ugyanis a jelenlegi közvélemény-kutatások szerint a brit Munkáspárt 38 képviselőt küldhet a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetségébe, az EPP fő ellenfelébe, miközben a tory EP-képviselők nem az EPP-t fogják erősíteni. Ez rontaná Weber megválasztásának esélyeit.

Nagyobb a baj, ha maradnak?

Peter Ceretti, az EIU kutatóintézet elemzője szerint a britek részvétele már a választási kampány idején eltorzítaná a politikai diszkurzust. Az EU előtt álló feladatokról átkerülne a hangsúly az euroszkeptikus pártok témáira. Az Egyesült Királyságban az EP-választások részvételi aránya soha nem lépte túl a választásra jogosultak 40 százalékát. Ráadásul a mérsékelt jelöltek nehezebben győznék meg szavazókat a részvételről, mivel a mandátum, amiről dönthetnek csak néhány hónapra szól. A radikális jelöltek viszont begyűjthetik az összes tiltakozó szavazatot.

A szakértők szerint még zűrösebb lenne a helyzet, ha a szigetország valahogy az EU tagja maradna. Ebben az esetben a brit EP-képviselők a brit társadalom torzképét jelenítenék meg a parlamentben. Egy olyan szavazóbázisét, amelyre alapozva képviselőik - a többi európai populista párt politikusaival együttműködve - bajkeverőként vehetnének részt az Európai Parlament munkájában.