Úgy tűnik, Emmauel Macron francia államfő elviselhetetlennek érzi azt a lehetőséget, hogy Marine Le Pen radikális jobboldali pártja, a Nemzeti Gyűlés az európai uniós választáson legyőzze az elnök centrista Köztársaság Lendületben pártját - tudósít a Financial Times (FT) Macron legfrissebb lapinterjújáról, amelyben utolsó kísérletet tesz arra, hogy a maga javára fordítsa a szavazást. Ellenállt a kísértésnek, hogy államfőként mintegy a kampány iszapbirkózása fölé emelkedve távol tartsa magát a napi politikai küzdelemtől, és beszállt a ketrecharcba.

Nem lehetek pusztán szemlélője az európai választásnak, amely 1979 óta a legfontosabb szavazás a kontinensen, mivel ennek végkimenetelétől függően az EU léte kerülhet veszélybe - indokolta a regionális lapoknak adott interjújában döntését. Franciaország mély átformálása, amelyet elkezdtem, nem járhat sikerrel, ha az európai projekt nem lép új szakaszába. Ezért választottak meg az emberek - tette hozzá.

Mi a tét

Macron tehát azt üzeni a választóknak, hogy Európa jövőjéről döntenek május végén, továbbá azt, hogy az ő pártjára leadott szavazat nyújtja a legtöbbet a bal- vagy jobboldali, illetve a centrista szavazóknak abban a meccsben, amelyet az Európa-párti politikai erők vívnak az EU-ellenes nacionalista és populista politikai pártokkal Birminghamtől Budapestig. A politikai verseny Franciaországban nagyon kiélezett.

Nagy valószínűséggel a Marine Le Pen vezette Nemzeti Tömörülés nyeri meg a vasárnapi európai parlamenti választásokat, ezt mutatják legalábbis az utolsó közvélemény-kutatások. Bár mindez nem jelent meglepetést, a tendenciát már hat hónapja jelzik a felmérések, a kampányhajrában mégis enyhe hisztéria volt érzékelhető Franciaországban - írta vasárnap kora délután az InfoStart.hu. Előzetes adatok szerint a Nemzeti Tömörülés a szavazatok 23-24,5 százalékát szerzi meg, a kormánypárti koalíció 22-23-at, a Republikánusok pedig 12,5-14 százalékot kapnak.

A legutolsó közvélemény-kutatások szerint a Nemzeti Gyűlés listája, amelyet a 23 éves Jordan Bardella vezet megelőzi az En Marche listáját, amelynek Nathalie Loiseau volt EU-ügyi miniszter áll az élén. Macron valójában kétségbeesett kísérletet tesz arra, hogy ezt megfordítsa, egyebek mellett azért, mert két éve vezeti az országot, így ez a szavazás egyben félidős véleménynyilvánítás kormányzati teljesítményéről.

Hegymenet

Az FT szakírói szerint hegynek felfelé kell haladnia. Akárcsak a többi EU-tagországban, Franciaországban sem az európai parlamenti választások érdeklik a leginkább az embereket, így a részvétel várhatóan itt is alacsony lesz. Azok, akik veszik a fáradságot, hogy az urnákhoz járuljanak, jelentős részben azért teszik ezt, mert a kormány elleni tiltakozó szavazatot akarnak leadni. A Nemzeti Gyűlés öt évvel ezelőtt nyert a franciaországi EU-s választáson, ám a kormányhatalmat soha nem sikerült megszereznie a hazai szavazásokon.

Macron igyekszik megnyerni a bizonytalan szavazókat a környezetvédelemre érzékeny baloldaliaktól a bevándorlásellenes jobboldaliakig. Ezért az Európa reformja téma hangoztatása mellett kijelentette, hogy szükség van egy az EU határainál fizetendő szén-dioxid-adóra, amellyel távol lehetne tartani a kontinens piacaitól a nagyobb környezetkárosítás árán olcsón termelő cégek termékeit. Emellett támogatja egy a repülőgép-üzemanyagokra kivetett zöld adó bevezetését és úgy véli, meg kell erősíteni az európai határvédelmet az illegális bevándorlók távol tartása érdekében.

Interjújában nem mulasztotta el emlékeztetni az olvasókat Steve Bannon amerikai radikális jobboldali médiaszemélyiség európai tevékenységére. Doland Turmp amerikai elnök volt stratégiai tanácsadója igyekszik összehozni egy populista szövetséget, amelynek része lehetne a Nemzeti Front is. Macron interpretálásában ez azt jelenti, hogy a történelemben először a nacionalisták olyan külföldi erők hallgatólagos támogatását élvezik, amelyek szét akarják verni Európát.