Orbán Viktor pártja, a Fidesz az európai jobbközép válságának középpontjába került, így a magyar pártelnök-miniszterelnök arra kényszerül, hogy a következő hetekben a pártja jövőjét alapvetően meghatározó döntéseket hozzon - vezeti fel háttérelemzését a Politico hírportál. Az útelágazáshoz március 20-án fog elérni, amikor az Európai Néppárt (European People's Party - EPP) napirendjére tűzi a kérdést: szavazzanak-e a pártcsalád tagjai a Fidesz kizárásáról. Az ügyet a május végi európai parlamenti (EP) választásokat megelőző, egyre élesebb kampányban tárgyalják, amikor minden európai pártszövetségnek az a célja, hogy maximalizálja a tagpártjaira leadott szavazatokat.

A kiindulópont az, hogy az egyik oldalon áll több mint egy tucatnyi EPP-párt, amely ki akarja zárni a magyar kormánypártot a pártcsaládból, a másikon a Fidesz, amelynek hivatalos álláspontja az, hogy tagja kíván maradni a pártcsaládnak. A Fidesz nem tárgyal más pártcsaláddal az átlépésről - idézi a Politico Hidvéghi Balázs kommunikációs igazgatót, egyben EP-képviselőjelöltet. Ugyanakkor a kizárás lehetőségét látva Orbán Viktor retorikája keményebbé vált az EPP-vel szemben - egyik sajtóinterjújában a baloldali politikai ellenfeleket segítő, "hasznos idiótáknak" nevezte azokat, akik ajtót mutatnának a pártjának.

Az első lehetőség: maradni

Ahhoz, hogy a Fidesz az EPP tagja maradhasson, a magyar miniszterelnöknek nyilvánosan bocsánatot kellene kérnie az EU vezetőségét ostorozó plakátkampányért - ez az egyik eleme Manfred Weber európai bizottsági elnökjelölt három feltételének -, ez olyan 180 fokos fordulat lenne a részéről, amelyet nehéz lenne eladnia a hazai szavazóközönségnek.

Orbán Viktor komoly erőfeszítéseket tett azért, hogy meggyőzze a magyarokat arról: Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság távozóban lévő elnöke Soros Györggyel együtt bevándorlókat akar Európába hozni, ami veszélyezteti Magyarországot. Ha ezért bocsánatot kérne, az kínos lenne, ráadásul egyáltalán nem biztos, hogy az EPP felbolydult pártjai megelégednének ezzel, és nem követelnék a jogállamiság helyre állítását Magyarországon, amit szerintük 2010 után a kormányfő vezetésével korlátoztak.

Második lehetőség: átigazolás 1.

A második forgatókönyv az lehet, hogy a Fidesz átlép a Nemzet és Szabadság Európája (ENF) pártcsaládba ez Európai Parlamentben, ahol olyan társai lennének, mint Matteo Salvini olasz belügyminiszter Ligája, a francia Marine Le Pen Nemzeti Frontja vagy Heinz-Christian Strache osztrák Szabadságpártja. Az említett cáfolat ellenére az ENF egyik tagja azt mondta a Politicónak, hogy "vannak beszélgetések" köztük és a magyar kormánypárt képviselői között.

Ideológiai szempontból illeszkedik egymáshoz, hogy Salvini, Le Pen és Orbán is puha állásponton van Oroszországgal kapcsolatban és mindhárman euroszkeptikusok. Ugyanakkor a magyar kormányfő elutasítja a bevándorlás közös európai kezelését, míg az olasz belügyminiszter egy frontország politikusaként éppen ezt akarja. Ellentétes oldalon vannak a felek abban a kérdésben is, hogy míg a nyugati pártok országai nettó befizetők az uniós büdzsébe és csökkenteni akarják hozzájárulásukat, addig Magyarország nettó haszonélvezőként ennek ellenkezőjét akarja.

A Politico választási előrejelzése szerint az ENF 60 képviselői helyet szerezhet a májusi választáson az Európai Parlamentben szemben a jelenlegi 37 pozíciójával. A Fidesz 13 várt képviselői helyével a harmadik legnagyobb párt lehetne ebben a pártcsaládban.

Harmadik lehetőség: átigazolás 2.

A Fidesz csatlakozhat az Európai Konzervatívok és Reformisták (ECR) pártcsaládjához is a lengyel kormánypárt, a radikális jobboldali Jog és Igazságosság (PiS) mellé. Nincs hír arról, hogy ezzel a csoporttal "beszélgetnének" a lehetőségről. A magyar és lengyel kormánypárt egyfajta véd- és dacszövetségben van egymással az EU legfelső döntéshozó szintjén, ahol vezetőik megvétózhatják a másik ország ellen a jogállamiság megsértése miatt kezdeményezett büntetéseket, minthogy azok elfogadása egyhangú döntést igényel.

Ugyanakkor az orosz kérdésben nagyon messze áll egymástól Budapest és Varsó. Az EPP védőernyőt nyújt a Fidesznek, ha az ECR-hez akarnának csatlakozni, az nagy hír lenne a lengyel kormánynak - mondta a Politicónak Ryszard Legutko, az ECR társelnöke. A politikus arról is beszélt, hogy egy nagyobb átrendezés is történhet a jobboldalon: a PiS a Ligával is tárgyal és személy szerint üdvözölné az ECR-ben az osztrák Szabadaságpártot. E pártcsalád európai parlamenti frakciója a britek távozása miatt 75 helyett 57 fősre zsugorodhat.

Negyedik és ötödik forgatókönyv

Egyes elemzők szerint Orbán Viktor vezető szerepet akar játszani az európai politika színpadán, ezért nem kizárható, hogy megpróbál magyar vezetéssel új pártcsaládot létrehozni. Ebbe lengyel, német, olasz, észak-európai euroszkeptikus pártokat invitálnának. A májusi szavazás azonban túl közel van ahhoz, hogy ehhez hozzákezdjenek - már minden párt saját táborában kampányol.

Az ötödik lehetőség a magyar miniszterelnök előtt, hogy kivár - ez feltételezi, hogy az EPP-ből nem zárják ki a Fideszt, csak esetleg felfüggesztik a tagságát. A májusi európai választásig hátra lévő időben kiderül, hogyan alakulnak az EPP és az euroszkeptikus csoportok erőviszonyai. A Politico megjegyzi, hogy a kizárás vagy a felfüggesztés esetén a Fidesz európai parlamenti képviselői elvesztenének jelentős anyagi forrásokat és befolyásukat a döntéshozásban. Így a párt hosszú távú érdeke, hogy valamelyik pártcsaládhoz csatlakozzon.

Weber szárnyal, de van egy kis gondja

Az európai választások eredményének megtippelése különösen nagy kihívás, de úgy tűnik, határozottan javultak Manfred Weber esélyei arra, hogy az Európai Bizottság következő elnöke legyen - írja a Financial Times (FT). Az EPP minden előrejelzés szerint az európai parlament legnagyobb pártja marad a májusi választás után is, így ellenfelei kénytelenek lesznek belenyugodni, hogy neki van a legnagyobb támogatottsága. Miközben kampánya lendületbe jött, van egy nagy gyenge pontja: Orbán Viktor - véli az FT. Ezért adott ultimátumot a Fidesz kizárásának elkerülésére.

Ugyanakkor az FT értesülései szerint a két nagy német EPP-tagpárt, a CDU és a CSU inkább a Fidesz tagságának felfüggesztésére hajlik, mint a kizárásra. Ez elegáns megoldás lehetne: Weber lehalkíthatná az Orbán-ellenes hangokat és a magyar vezető nem játszhatná a politikai mártír szerepét. Az üzleti lap megemlíti még, hogy Weber további 12 országot keres fel a következő hónapban kampánykörútján, így összesen (Nagy-Britanniát nem számítva) a 27 EU-tagállamból 26-ban megfordul. Az egyetlen kimaradó ország: Magyarország.