A két vezető tárgyalásainak homlokterében a szíriai helyzet áll - írja az MTI. A nap folyamán korábban Marija Zaharova külügyi szóvivő aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a szíriai Idlíb tartományban, ahol orosz-török összefogással próbáltak meg feszültségcsökkentési övezetet létrehozni, gyorsan romlik a helyzet. Mint mondta, a terület csaknem teljes egészében az an-Nuszra Front fegyvereseinek ellenőrzése alatt áll, akinek "folyamatos provokációi fenyegetést jelentenek a civil lakosságra, a szíriai katonákra és a hmejmími orosz bázisra nézve".

Azt is hangoztatta, hogy Izraelnek fel kell hagynia a Szíriára mért "önkényes" légi csapásokkal, amelyek szerinte fokozzák a feszültséget a régióban (Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök szerdán kijelentette, hogy hazájának hadserege továbbra is harcolni fog az iráni haderő ellen Szíriában.)

Kapcsolódó

Pótlólagos lépések az idlíbi helyzet stabilizálására

Oroszország és Törökország megvitatta, hogy milyen pótlólagos lépéseket tegyen a szíriai idlíbi helyzet stabilizálására - jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a Recep Tayyip Erdogannal megtartott szerdai moszkvai tárgyalását követő közös sajtótájékoztatón.

Putyin elmondása szerint a két ország védelmi minisztere már megvitatta, hogy milyen intézkedéseket fognak életbe léptetni. Putyin ezekkel kapcsolatban nem bocsátkozott részletekbe, de elmondta, hogy bár Törökország sokat tesz a helyzet javítása érdekében, mind Ankarának, mind Moszkvának többet kell tennie "a terrorcsoportok tevékenységének felszámolása érdekében".

Anélkül, hogy megnevezte volna annak dátumát, bejelentette, hogy hamarosan újabb orosz-török-iráni csúcstalálkozót tartanak a szíriai rendezésről Oroszországban.

Pufferzóna

Erdogan közölte, hogy erősíteni akarja a koordinációt Oroszországgal Szíria ügyében, a két ország egyebek között folytatja a terrorellenes harcot Idlíbben. Elmondása szerint Moszkva és Ankara között nincs semmilyen probléma a szíriai biztonsági övezet létrehozásának kérdésében. Emlékeztetett rá, hogy egy 30 kilométer széles ütközőzóna létrehozásáról van szó, olyan területen, amelyből szavai szerint támadások érik Törökországot.

A török elnök a pufferzóna létrehozásáról azt követően tett bejelentést, hogy január 15-én megbeszélést folytatott Donald Trump amerikai elnökkel. Erdogan szerint Ankara a földön, Washington pedig a levegőben kész szavatolni az övezet biztonságát.

Putyin hangot adott álláspontjának, amely szerint az amerikai csapatok kivonása Szíriából stabilizálni fogja a helyzetet az arab ország északkeleti részén. Egyúttal közölte, hogy Moszkva és Washington között folytatódik a "konstruktív együttműködés" a terrorizmus elleni harc területén az arab országban. Mint mondta, Oroszország üdvözli a damaszkuszi kormány és a szíriai kurdok párbeszédét.

Mindkét vezető sürgette a szíriai alkotmányozó testület mielőbbi felállítását és meglepetésének adott hangot amiatt, hogy azt Berlin, Párizs és London ellenzi.

Putyin a két ország közötti energetikai együttműködésre kitérve kijelentette: arra számít, hogy a Török Áramlat földgázvezetéket az idei év végéig, az akkuyui atomerőmű első blokkját pedig 2023-ra üzembe fogják helyezni.

Fekete-tengeri tragédia

Találkozójuk elején Putyin részvétét fejezte Erdogannak a Fekete-tengeren, a Kercsi-szoros közelében a hétfőn történt, halásos áldozatokat követelő hajóbaleset miatt. A házigazda szerint az orosz szakszolgálatok "meglehetősen operatívan" léptek fel az bajba jutottak megmentése érdekében a nemzetközi vizeken történt baleset helyszínén.

Együttérzését fejezte ki a hozzátartozóknak Erdogan is a tragédia miatt, és megköszönte vendéglátójának a kérdés "érzékeny megközelítését". Elmondta, hogy a két kigyulladt hajón 16 török állampolgár tartózkodott.

A TASZSZ szerda esti összesítése szerint a tanzániai zászló alatt hajózó két jármű 32 főnyi, török és indiai állampolgárságú személyzetéből 12 embert sikerült megmenteni és további 10-nek a holttestét találták meg. A hírügynökség úgy értesült, hogy a két hajóroncson még mindig fennáll a robbanásveszély.

Az orosz tengerészek szakszervezete egyébként szerdán azt közölte, hogy a két hajó, a Maestro és a Candy néven szereplő tanker 2018 novemberében felkerült az amerikai szankciós listára, mert olajtermékeket szállított Szíriába. A két tankeren 4,5 ezer tonna cseppfolyósított földgáz (LNG) volt, amely átrakodás közben kigyulladt.

Igor Kovalcsuk, a szakszervezet elnökének első helyettese a TASZSZ hírügynökségnek elmondta, hogy a baleset idején a két hajó törvénysértő módon horgonyozott nemzetközi vizeken a Kercsi-szoros közelében. Kovalcsuk felhívta a figyelmet arra, hogy az LNG-hez hasonló, veszélyes rakományt rakodni kizárólag kikötői körülmények között megengedett.