Recep Tayyip Erdogan török államfő megfenyegette Európát, hogy "megnyitja a kapukat", amelyeken át szíriai menekültek tömegei áraszthatják el az öreg kontinenst, ha az EU elítéli a török offenzívát a Szíria északi részén élő kurdok ellen. Erdogan nem először szól be az uniónak, és jelenleg nagyobb az esélye annak, hogy be is tartja a szavát, mint valaha. Ugyanakkor az is lehet, hogy csak blöfföl - véli Leonid Bershidsky, a Bloomberg publicistája.

A török-EU kapcsolatokat a menekültek ügyében a 2016. márciusi egyezmény rendezi, ami lehetővé teszi, hogy visszaküldjék Európából Törökországba azokat a bevándorlókat, akik semmilyen papírral nem tudják igazolni a személyazonosságukat. Az egyezség része, hogy az Európai Unió hárommilliárd euró támogatást utalt át 2018 végéig, amelyből elsősorban az gyermekek iskoláztatását finanszírozzák.

Kapcsolódó

Rendet tenni

Ez a megállapodás lehetővé tette, hogy megelőzzék a 2015-öshöz hasonló kaotikus, milliós menekülthullámot a polgárháború sújtotta Szíriából, illetve más közel-keleti és afrikai országokból. Ugyanakkor a visszafordítási lehetőségből, nem sok jött ki: a potenciális bevándorlóknak csupán két százalékát küldték vissza a görög szigetekről Törökországba. Ennek az az oka, hogy érkezők már partot érésük helyszínén, azonnal benyújtják menekültkérelmüket, hogy elkerüljék a visszafordítást. Így viszont a görög hatóságok képtelenek feldolgozni a nyakukba zúduló kérelmeket, ezért csigalassúsággal folyik az adminisztráció és 30 ezer menekült torlódott fel a menekülttáborokban.

Ugyanakkor a visszafordításnak nincs is túlságosan nagy jelentősége: miután Törökország tűrhető körülményeket tud biztosítani saját menekülttáboraiban, míg a görög központokban áldatlan állapotok uralkodnak, nem sietnek tengerre szállni az Európára kacsintgató menekültek. Törökországban 3,7 millió szíriai menekült torlódott fel, Erdogan azt állítja, hogy a török kormány 40 milliárd dollárt költött árjuk, miközben az EU-tól és más nemzetközi forrásokból összesen csak hétmilliárdot kapott.

Nem újdonság

A török államfő már 2016-ban elkezdett fenyegetőzni azzal, hogy megnyitja a határokat, mert úgy gondolta, hogy a hárommilliárd eurós támogatás részletei nem érkeznek meg elég gyorsan. A fenyegetések az elmúlt időszakban gyakoribbak lettek, mivel a szíriaiak - akik csak védelmet kaptak, nem menekültstátuszt - egyre népszerűtlenebbé válnak a gazdasági gondokkal küszködő helyi lakosság körében. Törökország júliusban felfüggesztette a visszafogadási procedúrát, válaszul arra, hogy az EU szankciókat léptetett életbe, mivel a törökök Ciprus környékén vitatott státuszú vizek alatt kezdtek gázkutak fúrásába.

Összességében akárhogy is nézzük, Erdogannak meg kell szabadulnia legalább a szíriaiak egy részétől - ismeri el a Bloomberg publicistája. Ugyanakkor nagyon úgy tűnik, hogy nem Európa felé tolnák a menekülteket a törökök, hanem dél felé. Az ankarai kormány, úgy döntött, hogy kétmillió menekültet telepít egy "biztonsági zónába" a török-szíriai határ közelébe. Erdogan és a török kormány állítja, ez azzal jár, hogy a kurd katonai erőket vissza kell szorítani 30 kilométerre a határtól, ezért a jelenlegi török offenzívának két célja van: visszaszorítani az ellenséges kurdokat a határ körzetéből és kiszorítani a szíriaiakat a török területekről.

Ez a terv persze nem tetszik az emberjogi szervezeteknek - végül is nem megoldás, hogy az egyik humanitárius katasztrófa helyébe egy másikat teszünk. Az Európai Unió is megfedte Ankarát a lépés miatt, bár ez már csak az offenzíva elindítása után került elfogadásra szerda este, mert a magyar kormány és külügy - bár korábban tagadta, végül elismerte -, hogy megvétózta az eredeti szöveget, dacára annak, hogy már az uniós vitán is felmerült az offenzívával járó Európát fenyegető migrációs veszély megnövekedése.

A NATO-tagállam Törökország ellen azonban aligha fognak keményen fellépni szövetségesei, így az európai nyilatkozat, amely elítéli a katonai beavatkozást, várhatóan nem követik majd tettek.

Dél felé tolja

Szóval Erdogan inkább dél felé szorítja a menekülteket, mint északnyugat felé. A török kormány korábban is ezt tette: akik elmulasztották, hogy regisztráltassák magukat a hatóságoknál, azokat az ország déli részébe telepítették. A Szíriából elfoglalt területek új helyet fognak kínálni nekik. Ha az ankarai vezetés úgy döntene, hogy hajókra teszi és Európába utaztatja a menekülteket, akkor válaszul az EU kitehetné Törökországot az EU-s vámunióból, ami nagyot ütne az amúgy sem túl acélos állapotban lévő török gazdaságon. Ráadásul az unió amúgy is visszafordítaná a hajókat.

Törökország végül is nem sokat tett azért, hogy megakadályozza azokat a távozókat, akik embercsempészek segítségével önként elindultak Európa felé. A nyár óta több menekült érkezeik az Égei-tengeren (két éve a legtöbb), ám ez még kezelhető, és akik azon gondolkodnak, hogy indulnának, azok tudják mi vár rájuk: borzalmas körülmények a görög szigeteken és végeláthatatlan menekültügyi adminisztráció.

A Bloomberg cikkírója összességében úgy látja, hogy a EU-török visszafordítási megállapodás meghozta az eredményét: valamelyest visszatartotta a bevándorlást, és ez elég is. Semmi szükség arra, hogy az EU-nak ragaszkodjon ehhez. Erdogannak enélkül is megvan minden oka arra, hogy feladja az unió zsarolását: az európai gazdasági kapcsolatok nélkül nincs esélye rá, hogy megállítsa országa romló gazdasági helyzetét, amely végső soron a hatalmát is fenyegeti.