A lépésre a brit EU-tagságról tartott június végi népszavazás utáni reálgazdasági és piaci sokk miatt kényszerülhet rá a brit jegybank monetáris tanácsa soron következő, csütörtöki ülésén. A június 23-i referendumon a résztvevők nem egészen 52 százaléka arra voksolt, hogy Nagy-Britannia ne legyen többé az Európai Unió tagja.

Az IHS Markit intézet 1000 vállalat bevonásával készített felmérése szerint a Brexit-szavazás következményeként júliusban olyan meredeken csökkenhetett a brit gazdaság teljesítménye, ahogy utoljára a világgazdasági válság kirobbanása után, 2009 elején.

A piacok már júliusban is kamatcsökkentést vártak, de a brit jegybank monetáris tanácsa akkor még szinten tartotta az alapkamatot, igaz, egyenes utalást tett rá, hogy augusztusban lehetséges a monetáris politika további enyhítése. A vállalatok és a fogyasztók is bizonytalanok, mert nem lehet tudni, pontosan mikor, és milyen feltételekkel távozik az Egyesült Királyság - és vele a pénzügyi világ egyik központja, London - az Európai Unióból. A fogyasztói hangulat 26 éve nem látott ütemben zuhant, és nyomás alá került az angol font is. Mindez rontja a brit cégek profitvárakozásait.

Johannes Mayr, a BayernLB közgazdásza éppen a font gyengülése miatt látja úgy, hogy a brit jegybank meglepetést okoz a piacoknak, és augusztusban sem változtat az alapkamaton. Szavai szerint egy lazítás tovább lökné a fontot lefelé a lejtőn, mert a befektetők a további kamatcsökkentéstől és az esetleges negatív kamatoktól félve kimenekítenék pénzüket a fonteszközökből. A szakember szerint ugyanakkor a Bank of England mindenképpen el fog fogadni olyan intézkedéseket, amelyekkel élénkítheti a hitelezést. Ellenkező esetben ugyanis szerinte hitelszűke fenyegethet, és ennek súlyos következményei lehetnek az egész brit gazdaságra nézve.

A brit jegybank a népszavazás után egyszer már lazított a bankokra vonatkozó tőkekövetelményeken. A bankszektor helyzetét is érinti az a Brexit utáni másik komoly aggodalom, hogy az ingatlanok - különösen Londonban - tetemesen veszíthetnek az értékükből.

Marco Bargel, a Postbank vezető közgazdásza úgy vélte: a brit jegybank akár nem konvencionális eszközöket - például kötvényvásárlást - is be fog vetni, hogy tovább lazítson a pénzpolitikán. A Bank of England egyelőre nem módosította a gazdaságélénkítő célú likviditásinjekció, vagyis a mennyiségi enyhítés eddig kihelyezett 375 milliárd fontos keretösszegét. Egyes szakértők szerint azonban előbb-utóbb kénytelen lesz növelni a keretösszeget, hogy megelőzze a brit gazdaság recesszióba süllyedését.