A Napi Gazdaság hétfői számának cikke
A gazdaság helyzetének korábban vártnál kedvezőtlenebb alakulása miatt a román kormány ismét módosította a költségvetést. Ezzel az önkormányzatok járnak igazán jól, a büdzséből ugyanis 2,5 milliárd lej többletforrást (1 euró=4,55 lej) irányoztak elő számukra, amit azonban kizárólag a magánszektornál felhalmozott adósságaik törlesztésére fordíthatnak. A kormány szerint a gazdaság lassulása ellenére a költségvetés bevételei 1,3 milliárd lejjel nőttek, a többlet jelentős része − mintegy 908 millió lej − a nemrég zárult mobilfrekvencia-pályázatból folyt be, 450 millió az önkormányzatok kintlévőségeinek hatékonyabb menedzseléséből adódott − áll a kormány hivatalos magyarázatában.
A kiigazítás során emellett pénzt vontak el a szenátustól, az igazságszolgáltatástól, a közmédiától és a védelmi tárcától. Ezzel szemben 400 millió lejes többletforrást kapott a mezőgazdasági minisztérium, amire az idei rendkívüli szárazság okozta agrárkárok és a szubvenciók kifizetése miatt volt égető szükség. Az egészségügyi, valamint a közigazgatási és belügyminisztérium 151 millió lejjel költhet többet fizetésekre és felszerelésekre, de több pénz jut a régiófejlesztési és idegenforgalmi minisztériumnak, illetve a hírszerző szolgálatnak (SRI), és 30 millió lejjel nőtt a kulturális tárca kerete is. Noha a hivatalos GDP-növekedésre vonatkozó prognózis már csak évi legfeljebb egyszázalékos bővülést valószínűsít, Victor Ponta kormánya szerint tartható a nemzetközi hitelezőkkel kialkudott 2,2 százalékos GDP-arányos hiánycél, azaz a hiány legfeljebb 13,6 milliárd lej lehet. Az augusztusi kiigazítás során 2 milliárd lejjel kurtították a fejlesztések finanszírozását, 1,1 milliárd lejjel növelték viszont az alkalmazotti bérekkel és juttatásokkal kapcsolatos kiadásokat.
Bukarestnek az év elején sikerült a Nemzetközi Valutaalaptól kialkudnia, hogy a közalkalmazotti bérek 8 százalékos emelése érdekében 0,3 százalékkal, 2,2 százalékra nőhessen az idei deficit, a második 7,5 százalékos bérindexálást azonban decemberre ígérte a kormány, hogy a többletkiadás csak a jövő évi büdzsét terhelje. Hogy jövőre honnan lesz a büdzsében erre forrás, azt egyelőre nem lehet tudni, miután a Ponta-kabinet csak a választások után hajlandó nyilvánosságra hozni. A nyugat-európai kereslet csökkenése, valamint az elhúzódó belpolitikai feszültségek hatására 1,4 százalékról 1,1 százalékra rontotta a román gazdaság növekedésére vonatkozó prognózisát a Groupe Société Générale leánya, a BRD. Az EBRD azonban még ennél is pesszimistább, és a korábbi 0,8 százalék helyett már csak 0,5 százalékos bővülést valószínűsít. A pénzintézetek jelentéséből az is kiderül, hogy a költségvetés bevételeinek csökkenése és a közelgő választások miatt a tervezett 2,2 százalékos GDP-arányos hiánycélt sem tartják elérhetőnek. A szakemberek szerint a deficit legjobb esetben is 2,5 százalék lesz reálértéken, ami az ESA 95-ös szabvány szerint számolva a GDP 3,2 százaléka. Rossz hír emellett, hogy a BRD szerint az infláció 5,25 százalékon tetőzik év végén, ami 1,2 százalékkal magasabb a jegybank 2-4 százalékos előrejelzésénél. Ezzel szemben az IMF továbbra is igen optimista jövőt prognosztizál Romániának, a washingtoni pénzintézet szakértői az idei 0,9 százalékos bővülést és 2,2 százalékos GDP-arányos hiányt követően jövőre már 2,5 százalékos növekedést és legfeljebb 1,8 százalékos deficitet várnak.