A 13 energiavállalatból álló koalíció soraiban olyan cégeket találni, mint a Shell, a Siemens, a Statoil, az Eni vagy a Total. A céegk vezetői egy közös kezdeményezéssel azt szeretnék elérni, hogy korlátozni lehessen a különösen környezetszennyező fosszilis üzemanyaggal működő erőművek állami támogatását az EU-ban - írja az Euractiv.

A brüsszeli portál szerint a múlt héten útjára indított kezdeményezéshez (amely angolul a Make Power Clean címet viseli) csatlakozó energiavállalatok célja, hogy a villamosenergia-termelést zöldebbé tegyék és ezzel lényegében be is állnak az Európai Bizottság javaslata mögé, amely emissziós kritériumokat határozna meg, így az állami támogatásban részesülő energiatermelőknek korlátozniuk kellene az általuk kibocsátható szén-dioxid mennyiségét.

Európa legnagyobb energiavállalatait is a soraiban tudó cégek vezetői az Európai Bizottságnak és az Európai Parlament (EP) képviselőinek címzett közös levelükben azt írták:

a villanyszámláinkból származó bevételek nem támogathatják a legszennyezőbb erőműveket, amikor tisztább források is rendelkezésre állnak. Ez egyértelműen szembe megy az EU klíma- és energiapolitikájával és szembe menne az európai fogyasztók érdekeivel.

Szénerőművek kizárva?

A kezdeményezés mögé felsorakozó vállalatok (hasonlóan az Európai Bizottság javaslatához) kilowattóránként 550 grammos szén-dioxid-kibocsátási határértéket szabnának meg azon erőművek számára, amelyek az EU-ban az úgynevezett kapacitásmechanizmus keretében állami támogatást kapnak. (Kapacitásmechanizmusnak azt az ellátásbiztonsági intézkedést nevezik, amely biztosítja, hogy a megbízható áramellátás érdekében mindenkor rendelkezésre álljon a megfelelő termelési kapacitás.)

A határérték meghatározása leginkább a széntüzelésű erőműveket érintené hátrányosan, így különösen Lengyelországnak és Romániának lenne fájdalmas egy ilyen korlátozás bevezetése. Ugyanakkor azért, hogy az állami támogatásból a szénerőművek esetleg kiessenek, a magyar kormány sem igazán rajong, annak ellenére, hogy a 2012-ben kidolgozott Nemzeti Energiastratégia is átalakulóban van, Magyarország az energiamixét hosszabb távon az atom-megújuló irányba tolná el, a szénbázisú villamosenergia-termelést pedig középtávon kivezethetik.

A vállalatvezetők közös levelükben azt is jelzik, hogy olyan átlátható feltételrendszert is szeretnének, amely összhangban áll az Európai Beruházási Bank (EIB) befektetési hitelezési politikájával is.

A kibocsátás-kereskedelmi rendszert (ETS) az uniós szén-dioxid-kibocsátási árjelzés kialakításának biztosításában kulcsfontosságúnak tartják a levél írói az alacsony szén-dioxid-kibocsátású áramtermelésre való átállás ösztönzése érdekében.

Amerikában is a zöldülés pártjára álltak a nagy olajvállalatok

Az energiagigászok közös levele egy héttel azután jelent meg Európában, hogy szintén nagy energiacégek egy csoportja (például ExxonMobil, Shell, BP, Total) a tengerentúlon azt szorgalmazta, hogy az amerikai erőművek szén-dioxid-kibocsátására tonnánként 40 dolláros emissziós adót vessenek ki - írta az Euractiv. A nagy olajvállalatokhoz ez ügyben csatlakozott még az Unilever, a PepsiCo, a General Motors és a Johnson & Johnson is.

Olyan jelentős globális pénzügyi szereplők, mint például a Bank of America, a Barclays és a Hermes Investment Management szintén összefogott és létrehozták a villamosenergia szektor számára a világ első szén-dioxid-árazási rendszerre vonatkozó befektetési minősítését.

Bár a befektetési minősítési rendszerek összhangban vannak a a párizsi egyezménnyel, közgazdászok arra figyelmeztettek korábban, hogy az országoknak a szén-dioxid-kibocsátásra kivetett adóikat fel kellene emelni tonnánként 100 dollárra ahhoz, hogy a globális felmelegedés súlyos hatásai elkerülhetőek legyenek.