Federica Mogherini, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője a találkozó után tartott sajtótájékoztatón kifejtette, hogy az Európai Uniónak szélesebb körű támogatást kell nyújtania Ankarának a migránsválság megoldásához. Rendkívül fontos lenne elindítani Szíriában a politikai átmenet folyamatát, mivel az jobb humanitárius körülményeket tenne lehetővé a 2011 tavasza óta polgárháború sújtotta országban.
Mogherini szerint az EU belátható időn belül folyósítja Törökországnak azt a 3 milliárd eurót, amellyel az unió hozzájárul az Európába tartó menekülthullám megállításához. Az Európai Unió és Törökország 2015. november 29-én állapodtak meg a támogatásról Brüsszelben.
"Folyik az előkészítő munka, hogy a pénzeket megfelelően lehessen felhasználni. Még egyszer mondom: ez nem zsebpénz, hanem projektekre szánt forrás" - hangsúlyozta Mogherini.
Mevlut Cavusoglu török külügyminiszter közölte, hogy minden késlekedés érinti a menekültek mindennapjait, oktatásuk és egészségügyi ellátásuk körülményeit.
Johannes Hahn, az EU bővítési tárgyalásokért felelős biztosa arra mutatott rá ,hogy változott, hogy honnan érkezik a legtöbb menekült Törökországba; negyven százalék alá csökkent a Szíriából érkezők aránya.
És a kurdokkal mi lesz?
Mogherini elítélte a terrorizmus minden formáját, továbbá azonnali tűzszünetre és a megbékélés folyamatához való visszatérésre kérte a szemben álló török és kurd felet. Jelezte, hogy a megbeszélésen jelen lévő tisztviselők egyöntetű aggodalmuknak adtak hangot a délkelet-törökországi helyzet miatt.
Volkan Bozkir török EU-ügyi miniszter viszont leszögezte: Törökország szuverén államként minden olyan terrorszervezet ellen folytatja a küzdelmet, amely fenyegeti nemzetbiztonságát, beleértve a Kurdisztáni Munkáspártot (PKK) is.
Törökország főként kurdok lakta délkeleti térségében tavaly nyáron éleződött ki a helyzet. Szinte mindennapossá váltak az összecsapások a török biztonsági erők és a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) nevű terrorszervezet fegyveresei között, s ezzel gyakorlatilag összeomlott a török kormány és a PKK között két éve kötött tűzszünet. A 31 éve zajló konfliktus eddig javarészt Törökország vidéki területeire összpontosult, azonban az erőszak legújabb fellángolása már városokra is átterjedt. Az összecsapások miatt mintegy 200 ezren kényszerültek otthonuk elhagyására az ország délkeleti részén, és legalább 560 - köztük 150 civil - halálos áldozatot követeltek a fegyveres cselekmények.
Ahmet Davutoglu török kormányfő a múlt héten úgy nyilatkozott, hogy végéhez közelít a kurd fegyveresek elleni katonai művelet.
Szorosabb ellenőrzés
A miniszterelnök egyben körvonalazta Ankara azon terveit is, amelyek alapján szorosabb ellenőrzés alá vonnák a kurdok lakta délkeleti országrész egyes területeit. Hahn a találkozón azt is kiemelte, hogy a szólás és a gyülekezés demokratikus szabadságjoga alapvető Törökország számára az uniós csatlakozási folyamatban. Az EU mind uniós, mind helyi szintén kész segíteni Törökországnak, hogy megbékéljenek a kurdokkal - hangsúlyozta Hahn. Mint mondta, az Európai Unió kitüntetett figyelemmel kíséri és vizsgálja Törökországnak a menekültválság megfékezését illetően tett lépéseinek hatékonyságát.
Bozkir úgy vélekedett, hogy az unió és Törökország között fennálló vámmegállapodás felülvizsgálatát követően akár meg is kétszereződhet a Törökország és az Európai Unió közötti kereskedelmi forgalom, amely így a 300 milliárd dollárt is elérheti. A revíziót az év második felében kezdik.