Teljes káosz uralkodott a döntéshozatalban és az intézkedések végrehajtásában a kormány legmagasabb szintjein is Tokióban a fukusimai atomerőmű 2011. március 11-ei katasztrófája idején - derült ki az akkor hivatalban lévő miniszterelnök, Kan Naoto beszámolójából. A volt kormányfő a The Daily Telegraphnak nyilatkozott a tragédia ötéves évfordulója alkalmából.

A 9,0-es erősségű földrengést követő cunami 13 méter magas hulláma átcsapott az erőművet a tenger felől védő, 10 méter magas falon, a víz elöntötte a pincét, ahol a rendszerek hűtéséért felelős tartalékgenerátorok voltak. Az áramkimaradások miatt a gondok akadtak a reaktorok hűtésével, így azok túlhevülése fenyegetett.

Az első robbanás hat nukleáris rektor közül az egyes számúban történt március 12-én, ezt a hármas egység követte 14-én, majd a négyes 15-én.

Kan szavaiból most kiderült, hogy alig tudtak valamit arról, mi is történik valójában az atomerőműben. A miniszterelnök elismeri, hogy amikor megkapta a hírt, hogy leállt a fukusimai reaktorok hűtése, kiverte a hideg veríték. Mivel tanult fizikát egyetemista korában, a rendelkezésre álló kevés információ alapján azzal azért tisztában volt, hogy a katasztrófa nagyobb lehet az ukrajnai Csernobilban történt 1985-ös nukleáris balesetnél. Ott egy reaktor volt érintett, itt hat állt a leolvadás szélén.

Ötvenmillió ember

A volt miniszterelnök elmondása szerint a levegőbe kerülő radioaktív anyagok 11-e és 15-e között egyre nagyobb területre terjedtek ki, és ha a maradék három reaktor is leolvadt volna, akkor a szennyezés érintette volna Tokiót is. A válság csúcspontján a kormány mérlegelte a főváros kiürítését és a rendkívüli állapot bevezetését.

Japán fennmaradása volt a tét. Egy 50 millió embert érintő evakuáció olyan hatással járt volna, mintha az ország elveszített volna egy nagy háborút.

Ötven ember

Kant később egy parlamenti vizsgálóbizottság felelősnek találta a katasztrófa kezelésében elkövetett hibákért, köztük az információk visszatartásáért és azért, hogy elrendelte az úgynevezett Fukusima 50, azaz ötven szakember helyszínen maradását, miközben 750 embert kimentettek.

A volt kormányfő azonban úgy véli, helyesen cselekedett. Szerinte a válság megoldásának kritikus pontja volt, amikor felkereste az atomerőmű tulajdonosa, a Tepco áramszolgáltató cég irodáit, és elrendelte, hogy ne evakuálják a létesítményt.

Ennek köszönhetően - azaz tehát az életüket kockáztató emberek erőfeszítéseinek köszönhetően - tudták leszűkíteni 20 kilométerre a kiürítési zónát 250 kilométer helyett. Az utóbbiba beleesett volna a Fukusimától 240 kilométerre lévő Tokió is. Mindez hajszálon múlott.

A biztonsági főnök képtelen volt feladata ellátására

Kan különösen nagynak tartja a Tepco felelősségét, ugyanis számos hasonló kisebb baleset történt 2011. március 11. előtt. A cég menedzsmentje 2009 júniusa óta tudta, hogy a létesítmény sérülékeny egy cunami esetén, ám a kockázat ellenére nem tette meg a szükséges elővigyázatossági intézkedéseket.

Sokkolta az is, hogy a japán nukleáris biztonsági hivatalt vezető Teraszaka Nobuaki képtelen volt feladata ellátására. Kérdeztünk tőle valamit, ám képtelen volt világos választ adni - mondta a brit lapnak. Kiderült, hogy a biztonsági főnöknek közgazdasági diplomája van.

Még mindig veszélyes

Öt évvel a tragédia után az erőmű továbbra is veszélyezteti a környezetet és az emberek életét. A kettes és hármas reaktorban még mindig bent vannak a radioaktív üzemanyagok és egy kevés szennyezett víz napról napra kiszivárog a létesítményből annak ellenére, hogy a Tepco ezt tagadja - állítja a volt kormányfő. Szerinte utóda, Abe Sizno hibát követett el azzal, hogy lehetővé tette a katasztrófa után leállított japán atomreaktorok fokozatos újraindítását.

Ne építsenek atomerőműveket!

Japán nem tanult eleget a leckéből, nem hallgat azokra, akik egy újabb tragédia lehetőségére figyelmeztetik - mondja. Történtek biztonsági intézkedések, például megemelték a cunamik ellen védő falakat, de Kan szerint mindez nem elég. Sűrűn lakott térségekben nem szabadna atomerőműveket építeni - szögezi le. A cunami után Japán éveken át megvolt nukleáris energia nélkül, ez bizonyítja, hogy így is megoldható az ország energiaellátása.

A volt kormányfő elismeri, hogy korábbi álláspontjához képest 180 fokot változtatva a fukusimai katasztrófa óta ellenzi a nukleáris energia felhasználását. A hasznokat a kockázatokkal kell szembe állítani egymással - fejtegeti. Egy reaktor leolvadása lerombolhat egy teljes erőművet. Egy ilyen baleset ugyan nem valószínű, ám a lehetséges kár nagyságának tükrében a kicsi esély túl nagy a kockázat.

Az öt évvel ezelőtti balesetben senki sem halt meg azonnal a radioaktív sugárzás miatt. A reaktorleolvadások miatt közel 400 ezer embert kellett kitelepíteni az erőmű 20 kilométeres körzetében. Ennek szélén lévő egyik településre nemrégiben visszaengedték a lakosokat, ám csupán hat százalékuk, főként idősek éltek a lehetőséggel. Régi lakóhelyükön egyébként az erőmű megtisztításán dolgozó munkások élnek.

Az adófizetőké a cech

A baleset eddig 100 milliárd dolláros (az éves magyar GDP-vel összemérhető) nagyságú költséget okozott a japán adófizetőknek - állítja a Financial Times (FT) az ötéves évfordulóra készült cikkében. A pénzügyi lap újságírói szerint a Tepco és a kormány állításával szemben nem a cég és az energiaszolgáltató ágazat, hanem végső soron - ha másban nem az áramszámláikon - a felhasználók állják ezt a cechet.

Az FT szerint Fukusima esetéből levonható az a tanulság, hogy a nukleáris balesetekkel kapcsolatos rendkívüli költségeket igen nehéz magántársaságokra hárítani. Ezt figyelembe kell vennie minden olyan országnak - köztük Nagy-Britanniának (és Magyarországnak - a szerk.) -, amely atomerőműveket épít.

Számoljunk!

A katasztrófa összesen 13,3 ezer milliárd jenbe (118 milliárd dollár) került - idézi az FT Oshima Kenichi, a Ritsumeikan University professzorának becslését. Ebből 2,6 ezer milliárdot a Tepco részvényeseinek pénztárcája bán. Ez a különbség papírjaik 2011. március 10-ei illetve mai értéke között.

A kiadások között szerepel a lakosság és az érintett vállalatok kártalanítása, ami 6 ezer milliárd jen körül alakul, 3,5 ezer milliárdot vitt el a létesítmény és környékének megtisztítása és további több mint 2 ezer milliárdot az erőmű lezárása.

És ez a számítás nem tartalmazza az összes japán nukleáris létesítmény éveken át tartó kikapcsolásával és biztonsági megerősítésével járó költségeket!

Ki fizet a végén?

A kiadásokat elvileg a Tepcónak kell kifizetnie, ám az államtól támogatást kapott az anyagi lehetőségeit meghaladó költségekre. Elvileg ez a pénz visszajön a cégre és a többi atomerőmű-üzemeltetőre kivetett adóból, ám a vállalatok az ezzel járó pluszköltségüket az áramszámlákon keresztül nyilván továbbhárítják az ügyfeleikre.

Emellett a japán árampiac április 1-jén életbe lépő liberalizálása miatt kétséges, hogy fenntartható-e az adó, hiszen a verseny leszoríthatja az árakat, s ezzel a fizetésképtelenség felé taszíthatja a túl magas költséggel működő szolgáltatókat. A Tepco szóvivője szerint a cég elég jövedelmet termel a katasztrófa okozta károk végleges elhárításával járó cech kifizetésére.

Zombi vállalat

A professzor költségbecslését sem a Tepco sem a tokiói kormány gazdasági tárcája, sem a pénzügyminisztérium nem kommentálta az FT-nek. A kormány szerint is végső soron az áramszolgáltató fogja állni a kiadásokat.

Oshima megjegyzi, hogy a számla tovább fog nőni. A kormány eddigi stratégiája, nevezetesen hogy életben tartotta a Tepcót, amely elvileg kezeli a baleset következményeit és kifizeti az ezzel járó számlát, eddig bevált. Ugyanakkor az egekbe emelkedő költségek láttán kétséges, hogy van-e értelme továbbra is bajlódni a nyilvánvalóan fizetésképtelen vállalattal.

Súlyos vádak Paks 2 prototípusának számító orosz atomerőműről

Megdöbbentő biztonsági és műszaki hiányosságokat hozott nyilvánosságra a Green World orosz környezetvédelmi szervezet a - Paks 2 prototípusának számító - Szentpétervár melletti Leningrád 2 atomerőmű építése kapcsán - írja Jávor Benedek európai parlamenti képviselő a blogján. Eszerint Viktor Petrovics Alejnyikov, a Leningrád Atomerőmű korábbi dolgozója, aki 1991 óta dolgozott a létesítményben az erőmű két új reaktorának építéséről hozott nyilvánosságra ijesztő részleteket és dokumentumokat, amelyek mindent átható korrupcióról, a biztonsági kultúra teljes hiányáról, a szakemberek képzésének elhanyagolásáról, a minőségbiztosítás kikerüléséről, törött és hibás alkatrészek beépítéséről tanúskodnak. Alejnyikov legfontosabb állítása, hogy a Roszatom által kivitelezett reaktorokba beépített primer köri csővezetékek nem felelnek meg az orosz állami szabványoknak; az építkezésen megfelelő szakképzettség nélküli munkavállalók dolgoznak, a felkészültséget illetve az anyagminőséget igazoló dokumentumokat meghamisítják. A szakember által közzé tett információk alapján a Green World nyílt levélben fordult az orosz hatóságokhoz.

Jávor megjegyzi, hogy a nyomottvizes orosz atomerőművekben visszatérő hiba a csővezetékek anyaghibája és korróziója. A Paksi Atomerőmű 3-as blokkjában 2013-ban éppen egy ilyen jellegű hiba miatt folyt el 60 ezer liter sugárszennyezett bóros víz. Jávor a fentiek alapján úgy véli, az Oroszországban napirenden lévő vizsgálatokat Magyarország sem spórolhatja meg: tisztázni kell, hogy az ottani tervezési, konstrukciós és kivitelezési hibák kizárhatóak-e a paksi projektnél.

Nem volt lényeges szabálysértés

Cikkünk megjelenését követően reagált a Roszenergoatom konszern sajtószolgálata, mint a Leningrád 2-es atomerőmű projekt megrendelője a fent említett vádakkal kapcsolatban. Ebben közlik, hogy a Szentpétervár melletti Leningrádi atomerőmű 2-es kiépítés kivitelezési munkálatai az oroszországi szabályozásnak és a vonatkozó törvényeknek megfelelően, az ellenőrző szervek, beleértve a Rosztyehnadzor, illetve a megrendelő, a Roszenergoatom konszern állandó felügyelete mellett zajlanak. A konszern szerint a Leningrádi atomerőmű 2-es kiépítés területén egyetlen egy lényeges szabálysértés sem történt. Kisebb szabálysértések előfordulnak, amelyek bármilyen más, nagy volumenű, több ezres dolgozói létszámot feltételező építkezés esetében is vannak. Ezeket regisztrálják és a szokásos rend szerint megszüntetik. Az építési területen nem csak a megrendelő, hanem az állami szervek képviselői is tényleges ellenőrzéseket végeznek - olvasható a lapunknak elküldött közleményben.

Viktor Alejnyikov kijelentéseivel kapcsolatban a Roszenergoatom kijelenti: "a magyarországi hírekben megjelent, egy szentpétervári sajtóértekezleten elhangzott kijelentések egyetlen állítását sem támasztják alá tények - dokumentumok vagy fényképek -, vagy bármilyen más bizonyító erejű anyag. Viktor Alejnyikov ezen a sajtóértekezleten maga is elismerte, hogy az általa ismertetett információk saját következtetéseit tükrözik csupán. A Roszenergoatom konszern egyébként ellenőrizte Viktor Alejnyikov kijelentéseit és az érintett berendezéseket és nem igazolódtak a nyilatkozatban foglalt állítások." Továbbá a konszern megjegyzi: "jelenleg egyébként Viktor Alejnyikov munkaügyi konfliktusban áll a korábbi munkaadójával és nem kizárt, hogy részvétele a sajtóértekezleten a volt munkaadójára való nyomásgyakorlás egyik formája volt a már említett munkaügyi konfliktusban."